2022-05

Az iskolakezdés, a követelményeknek való megfelelés és a teljesítmény kapcsán felmerülő elvárások a tipikusan fejlődő gyerekeket is megviselik. De mi a helyzet azokkal, akiknél valamilyen magatartás-probléma, tanulási vagy fejlődési zavar áll fenn? Ráadásul ez sokszor még ki sem derül az iskolakezdéskor. Szülőként és tanítóként fontos tisztában lenni azzal, hogy minden osztályban van legalább egy ADHD-val diagnosztizált, egy tikkelő és egy olyan gyerek, aki az autizmus spektrumzavar valamilyen tünetét mutatja.

Az UNICEF 2021-ben, a mentális egészség világnapján kiadott jelentése szerint a Covid-járvány lelki egészségre gyakorolt hatását még hosszú évekig érezhetik a gyermekek, fiatalok. A tanulmány szerint már a járványhelyzet előtt is aggasztóan sok fiatal szenvedett különböző mentális betegségekben, a pandémia azonban olyan mértékben súlyosbította ezt a helyzetet, hogy akár egy egész generáció lelki egészsége került veszélybe. A vizsgálat szerint a járványhelyzet kapcsán leginkább az alábbi tünetek jelentek meg, illetve súlyosbodtak: figyelemzavar, alvászavar, nyughatatlanság, szorongások és önértékelési nehézségek.

A sokkoló eredményű megállapítások nyomán az UNICEF Magyarország elindította Lélekemelő programját, hogy közvetlenül is segítséget nyújtson az érintett fiatalok és szüleik számára.

A sokrétű program egyik fontos elemeként a Vadaskert Kórházzal együttműködve indult el 2022 januárjában két szülőcsoport is.

A jelen tanulmány szerzői a Vadaskert Alapítvány és a Vadaskert Kórház és Szakambulancia részéről: Dr. Madarassy-Szücs Anna, Barna Csilla, Zákányi Lili, dr. Máté Mónika, dr. Baji Ildikó, dr. Tárnok Zsanett

Egyes elméletalkotók szerint a szégyen kötődési érzelem, amely akkor alakul ki, ha a szoros kapcsolat megszakad két kötődő személy között, vagy amikor a szégyen közvetlenül, kognitív folyamatokon keresztül megtapasztalható a korai csecsemőkorban. A szégyen olyan cselekedetekre vagy tulajdonságokra hívja fel a figyelmet, amelyek másokból elutasítást válthatnak ki, és arra motiválja az egyént, hogy erőfeszítéseket tegyen a lehetséges elutasítás megelőzésére.

Jogi diplomát szerezve vált külpolitikai újságíróvá, több mint húsz országból, köztük háborús övezetekből tudósított. Szír édesapja révén otthonosan mozog a Közel-Keleten is. A Gázai övezetben forgatott tudósítása bekerült a Monte-carlói Televíziós Fesztivál döntős alkotásai közé. Most új szenvedélyéről, a félelem és a poszttraumás növekedés kutatásáról és a közeljövő feladatairól beszélgettünk.

Verona egyik legfőbb turistalátványossága Júlia háza az erkéllyel és az udvaron álló szoborral. Ezt a helyet mindenki látni akarja – sőt, a szobrot nemcsak látni, hanem megérinteni is. A babona szerint ugyanis aki megsimogatja Júlia jobb mellét, arra hamarosan rátalál az igaz szerelem. A legenda hatására a csodatévő kebel először kifényesedett, majd el is kopott, de annyira, hogy a szobrot le kellett cserélni, ma már egy másolat áll a helyén. Mit gondoljunk erről a történetről? A józan ész tömeges kihagyását illusztrálja, vagy csak azért különleges, mert remekül látható általa, milyen is az emberi gondolkodás?

Életünk során többször is szerelembe eshetünk, és jól tudjuk, ez az érzés felemelő, mindent elsöprő lehet, főleg ha viszonozzák. De hogyan jön létre maga a szerelem, és mitől függ, hogy hosszú távon fenn tudjuk-e tartani a kapcsolatunkban?

Sokunkat érnek olyan események, amelyek traumatikus erővel hatnak ránk. Az is megesik, hogy a múltbeli traumák megnehezítik a jelen mindennapjait, életvezetésünket. Hogy a múltat múlni hagyjuk, és elveszítse felettünk gyakorolt, gyötrelmet okozó hatalmát, létezik egy technika, amelynek gyakorlásával – szakképzett terapeuta vezetésével – felülemelkedhetünk rajta, és átírhatjuk életünk forgatókönyvét, narratíváját. Ez a technika a szemünk folytonos, hosszan tartó mozgatásával elősegítheti traumatikus élményeink feldolgozását.