De mi a helyzet az állatokkal? Az állatokkal, akikről azt gondoljuk, hogy az öntudat alacsonyabb szintjén állnak, akik kevésbé képesek viselkedésük gátlására, és akik ugyanakkor éppúgy képesek a kötődésre, mint mi, emberek. A cikkben bemutatott állatkísérletek egytől-egyig azt igazolják, hogy a függőség az állatvilágban ugyanúgy kialakulhat, mint az emberek körében – igaz, ezekben az esetekben a pszichés háttér feltétezhetően kevésbé játszik fontos szerepet. Vagy mégis? Mit tanult az addiktológia tudománya az állatkísérletekből?

Drog táplálék helyett

Aigner és Balster rhesus-majmokkal végzett kísérletének vizsgálati elrendezése egyszerű volt: a majmok választhattak, hogy intravénás kokaint, vagy egy fogantyú lenyomásával táplálékot kérnek-e inkább. Ezt a döntési helyzetet 15 percenként megismételték, 8 napon keresztül. A vizsgálatban részt vevő állatok szinte kizárólag a kokain mellett döntöttek, ami néhány nap elteltével kóros súlyvesztéshez és mérgezéses tünetekhez vezetett. A majmok tehát lemondtak az éltető tápanyagról, csak hogy újra és újra élvezhessék a kokain hatásait...

Drog és „erkölcs”

Daniel Martin főemlős-kutató és munkacsoportja eredeti célja az volt, hogy feltérképezzék a kokain memóriára és nyelvhasználatra gyakorolt hatásait csimpánzok esetében. A vizsgálat során azonban észrevették, hogy az említett funkciók károsodása mellett a megfigyelt csimpánz viselkedése erkölcsi értelemben is megváltozik: elkezdett hazudni és lopni társaitól. Újra és újra eléjük tolakodott az étel osztásakor, vagy éppen azt jelezte társainak, hogy már evett, csak hogy elkerülje a velük való közös táplálkozást, miközben aznap még semmilyen tápanyagot nem fogyasztott. Elcsente a többiek banánját, sőt, a lopott banánt a vizsgálat vezetőjéhez vitte, hogy kokainra cserélje azt. Tekintve, hogy a kutatók ezen amorális cselekvésekre nem kondicionálták az állatot, következtetésük szerint a kokain tartós használata váltott ki egyfajta értékvesztést, de legalábbis a viselkedés gátlásának jelentős csökkenését.

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2017. 6.számában olvasható