2022-04

„Évekig úgy tekintettem a saját súlyproblémáimra és az anorexiámra, mint hibás döntések, külső és belső hiányosságok sokaságára” – mondja dr. Lukács Liza, akinek fő szakterületei az evészavarok és az életmódváltás pszichológiája. Egyéni terápiás munkája mellett hazai és nemzetközi tanulmányok és könyvek szerzője és társszerzője. Az evési és túlsúlyproblémák kezelésének új pszichológiai aspektusait bemutató szakemberrel többek között a Ne cipeld tovább! – Örökölt családi minták a táplálkozásban és az érzelmi evés címmel megjelenő könyvéről és saját érintettségéről beszélgettünk.

Mit tehetünk, ha a családtagjaink közül valaki evészavarral küzd? A saját felelősségünk felismerése mellett milyen segítség érkezhet a családtól, a környezetünktől, ha mi magunk küzdünk falási rohamokkal vagy éppen anorexiával?

Boldognak öltözni egyszerű: színes ruhák, mintás kiegészítők, bátor fazonválasztás. De vajon azért öltözünk így, mert túlcsordul a jókedvünk, vagy fordítva: a színek hatnak ránk, befolyásolják a hangulatunkat?

Kisebb botrányt keltett, hogy Londonban, egy Van Gogh-önarcképekből rendezett kiállításon a múzeumi boltban fül formájú radírt árusítottak, utalásként a festő levágott fél fülére. Többen felháborítónak találták, hogy a múzeum viccet csinál egy mentálisan beteg ember szenvedéséből és tragédiájából. Érdekes lélektani kérdés: miért tartja valaki elfogadhatónak vagy tűrhetetlennek az efféle tréfát? És egyáltalán: lehet-e egy tragédiával kapcsolatban viccesen megnyilvánulni?

Testkép, testképzavar – ezeket a szavakat mindannyian használtuk már, de nem biztos, hogy pontosan ismerjük a definíciójukat. Él a fejünkben egy kép arról, ahogy kinézünk, és azt gondoljuk, hogy ez stabil, állandó, a testképzavar pedig az, ha ez a képünk torz, nem egyezik a valósággal. Ez azonban durva leegyszerűsítés, hiszen a testkép – és ezáltal a testkép zavara is – komplex, többtényezős fogalom.

Nem mindig irányíthatjuk vagy változtathatjuk meg életünk történéseit, de a hozzáállásunk, a reakcióink tőlünk függnek. Különösen fontos ez a stresszel való megküzdés során. Izgalmas kérdés, hogy hogyan tudunk alkalmazkodni olyan eseményekhez, amelyek nem az elvárásaink szerint történnek. 

Klinikai vizsgálatok kapcsolatot találtak az önsértő magatartás és az öngyilkossági veszélyeztetettség között. A felnőtt pszichiátriai osztályon kezelt önsértő betegek 70%-ának volt korábban öngyilkossági kísérlete még akkor is, ha az aktuális önsértést a páciens nem ezzel a szándékkal követte el. Az érintett fiatalkorúak 91%-ának volt már öngyilkossági gondolata, 52%-uk pedig kísérletet is tett erre. Az önsértő magatartás felismerése és kezelése tehát kiemelt jelentőségű, annál is inkább, mivel egy 2020-ban publikált adat szerint a befejezett öngyilkosságok száma a 15–19 éves korosztályban 2013 óta nem csökkent Magyarországon. A dialektikus viselkedésterápia (angol rövidítésben DBT) egy olyan továbbfejlesztett kognitív terápia, amit a 80-as években Marsha Linehan és munkatársai kezdtek el alkalmazni Amerikában.