
Hisztiző gyerekek, tehetetlen felnőttek
Amikor a gyerek dühöng, hisztizik, nagyon sok szülő egyszerűen nem tud mit kezdeni a felfokozott helyzettel, a gyerek pedig képtelen más eszközzel kifejezni magát. Majoros Andrea gyermek- és serdülő klinikai szakpszichológus szerint az a legnagyobb probléma, hogy senki nem ért semmit.

Amikor a gyerek dühöng, hisztizik, nagyon sok szülő egyszerűen nem tud mit kezdeni a felfokozott helyzettel, a gyerek pedig képtelen más eszközzel kifejezni magát. Majoros Andrea gyermek- és serdülő klinikai szakpszichológus szerint az a legnagyobb probléma, hogy senki nem ért semmit.
Azokat a viselkedéseket, amiket a gyerek hosszan és hangosan, vagy esetleg fizikai agresszióval kísérve tesz – és amivel szemben tehetetlennek érezzük magunkat –, mi felnőttek általában rossznak tekintjük. Sokszor ezek mögött az van, hogy a gyerek szeretne valamit kifejezni, és mivel más eszköze még nincs, ezt a viselkedést csinálja egyre nagyobb intenzitással. A szülők maguk sem értik a saját érzéseiket, sok ki nem mondott frusztráció van bennük, a gyerek pedig érzi ezt az érzelmi intenzitást, aminek hatására saját magában is keletkezik egy feszültség és bizonytalanság. A gyerek azért lesz „rossz”, mert még nincs technikája arra, hogyan fékezze az indulatait, hogyan kezelje az érzéseit. Sok olyan szülőben, aki gyerekkorában sok bántást szenvedett el, van egy fogadalom, hogy ők biztosan nem fogják ezt tenni a gyerekükkel, de eközben könnyen átesnek a ló túlsó oldalára, és semmilyen keretet nem tesznek a gyerekük köré. Pedig bizonyos esetekben a gyerek hisztije éppen arról szól, hogy valaki mondja meg neki, meddig tart és meddig mehet el.
Egy felfokozott állapotban nagyon nehéz fejben kilépni a helyzetből és végiggondolni, miért is csinálhatja a gyerek, amit csinál, és tudok-e valamit kezdeni az igényeivel, vagy akár azt, hogy belőlem miért vált ki ilyen erős reakciót., Ha a gyerek elkezd dühöngeni, a legtöbb szülő inkább menekülőre fogná, bárhol szívesebben lenne, mint az adott helyzetben. Ez igazából arról szól, hogy nem tudunk konfliktust kezelni. Ha viszont mi nem vagyunk erre képesek, a gyerekünket sem fogjuk tudni megtanítani. A megértés mindig a felnőtt részéről tud elindulni, ehhez pedig ugyanolyan tanulási folyamaton kell átmennie, mint a gyereknek. Nagyon fontos lenne, hogy megtanuljunk lenyugodni és azt mondani, hogy ezt meg fogom tudni oldani, ugyanis egy forró vaskályha nem tudja lehűteni a gyereket – fogalmaz Majoros Andrea, akivel a teljes interjúban arról is beszélgetünk, milyen technikát alkalmazzunk, hogy megértsük a gyerekeinket, és hogyan segítsünk megfogalmazni a gyereknek a saját érzéseit.
2025-02

