MiPszi online

Bergman talán legszebb filmje tanulmány az egyedüllétről, a szeretet hiányáról, az elmúlás miatt érzett szorongásról. A hetvennyolc éves Isak Borg orvosprofesszor, menyével együtt autón indul Lundba, a dél-svédországi egyetemi városba, doktorrá avatásának ötvenéves jubileumára. Útja során álom- és emlékképekben szembesül ifjúkora egyes részleteivel, és a nap végére ráébred élete idáig nem firtatott értelmére. "A történeten egyetlen motívum húzódik végig, sokféle változatban: elégtelenség, szegénység, üresség - nincs megbocsátás. Most sem tudom és akkor sem tudtam, hogyan akartam kérni a szüleimet A nap vége segítségével: Nézzetek rám, értsetek meg engem és, ha lehet, bocsássatok meg nekem." (Ingmar Bergman)

Időről időre felmerül a közbeszédben az érzelmek felkorbácsolására különösen alkalmas kérdés: „Harcolnál-e a hazádért?” A kérdésre adott nemleges vagy egy nem kellőképpen határozott igenlő válasz gyakorlatilag tabunak számít, és a társadalom általi megbélyegzés követi. Nem csoda, hogy az egyre súlyosbodó regionális fegyveres konfliktusok idején a téma képes hatékony eszközzé válni a közbeszéd tematizálása, a politikai mozgósítás és akár a karaktergyilkosság érdekében. Írásunkban próbáljuk megszabadítani a témát az óhatatlanul rátelepült politikai sallangoktól, és kizárólag a tudományos tényekre koncentrálva megvizsgálni, hogy mik a tömegek által erre az erősen teoretikus kérdésre világszinten adott válaszok.

Egyre gyakrabban találkozunk a politikában földharc jellegű konfliktusokkal, ahogyan erre maga a kormányzó hatalom is rendszeresen utal retorikájában. „Ha földharcot kell vívni, akkor földharcot vívok” – hangzott el a kormány kommunikációs igazgatójának szájából az azóta kiválóan mémesedett Magyar Péter kontra Menczer Tamás csörtét követően. Ha pedig már földharc, akkor vizsgáljuk meg, hogy mit is taníthat nekünk az egyik legismertebb, földharcra épülő küzdősport (a jiu-jitsu) a politikai csatározásokról és az azok keretében alkalmazott pszichológiai provokációkról. 

A fejlődéslélektan és a társadalomtudományok metszetében érdekes párhuzamokat fedezhetünk fel, ha a modern politikai rendszereket és azok dinamikáit a diszfunkcionális családmodell szemszögéből vizsgáljuk. A diszfunkcionálisan működő családok jellemzői között találjuk a feltételektől függő szülői szeretetet, a hatalom egyenlőtlen eloszlását, a mindennapos manipulációt és a bűnbakképzést, amelyek meglepően gyakran jelennek meg az elmúlt években megismert politikai rendszerek működésében is. Figyelem! Lehangoló összefoglaló következik. 

Csak beképzeljük, vagy a ChatGPT tényleg hangulatingadozásokat produkál mostanában? Egyik nap kedves és segítőkész, máskor rideg és szűkszavú, néha pedig passzív-agresszíven próbál lerázni minket. Sőt, néha olyan érzésünk is lehet, mintha gázlángozni próbálna. De vajon tényleg lehetnek érzelmi hullámzásai egy mesterséges intelligenciának, vagy az emberi agyunk játszik velünk? A cikkben utánajárunk a jelenség pszichológiai, tudományos és filozófiai hátterének, és még magát a ChatGPT-t is kikérdezzük a hangulatáról.

A modern gyermeknevelés egyik sokat vitatott jelensége a helikopterszülőség. A helikopter szülő kifejezést először Haim Ginott izraeli gyermekpszichológus használta az 1969-es Szülők és gyermekek című könyvében. A hasonlatot egy kamasz kliensétől hallotta, amikor édesanyjáról panaszkodott, aki „köröz úgy felette, mint egy helikopter”.

A határtartás képessége ma egyre több figyelmet kap, mégis sokan félreértik a lényegét. Nem csupán arról szól, hogy nemet mondjunk bizonyos dolgokra, hanem arról is, hogy felismerjük: a határaink meghúzása az önazonosság és a belső béke alapfeltétele. Ez nem egy velünk született képesség, hanem egy tanulási folyamat, amely mély önismereti munkát igényel. Az alábbiakban a határtartás pszichológiai és érzelmi hátterét járjuk körbe, és bemutatjuk, hogyan vezethet el minket egy kiegyensúlyozottabb, szabadabb élethez.

Az online vásárlás soha nem volt ennyire egyszerű és elérhető – néhány kattintás, és a kívánt termék már úton is van hozzánk. A kényelem mellett azonban ez sok-sok veszélyt is tartogat. Emil Kraepelin német pszichiáter már 1899-ben leírta a „krankhafte Kauflust”, vagyis a kóros vásárlási vágy jelenségét. Számos szakember szerint a probléma mostanra egyre súlyosabb - részben olyan e-kereskedelmi cégek terjeszkedésének köszönhetően, mint az Amazon, a Shein vagy a Temu, amelyek közül néhányan szerencsejáték jellegű stratégiákat alkalmaznak a termékek eladásához.

A neurodiverzitás az emberi idegrendszer természetes sokfélesége. Bár a többségétől eltérő agyi működés sok nehézséggel jár, ez nagy részben a társadalom hozzáállásán is múlik. A neurodiverzitás világnapja erre hivatott felhívni a figyelmet.