2011-05

Trauma hatására az ember nemcsak önmagát, hanem az őt körülvevő világot is újraértékeli: megtanulhat nemet mondani és saját magát tartani szem előtt, megtanulhatja, hogy csak a pozitív kapcsolatokat érdemes fenntartania – és megtanulhat végre megnyílni nekik, tőlük segítséget kérni és elfogadni. A túlélők saját maguk számára is meglepő módon a halandóság élményének hatására új viselkedéseket próbálnak ki – olyanokat, amelyeken talán régóta gondolkodtak, de soha nem merték megpróbálni.

A hazugság egyik funkciója, hogy szeretnénk jó színben feltüntetni magunkat mások előtt, és önbecsülésünk érdekében elkerülni a zavarba ejtő és megalázó helyzeteket, másrészt igyekszünk a másikat is megvédeni, és meg kívánjuk előzni, hogy egy-egy kellemetlen igazsággal másokat meg kelljen bántanunk...

„Miért van az, hogy ha mindennap együtt alszom a barátommal, akkor nincs probléma, de ha ezt összeköltözésnek hívom, akkor igen, mert az már teljesen más?” Ez a „női tapasztalat” manapság különösen jellemző. Sok nő észre sem veszi, vagy nem akarja észrevenni, hogy valójában nem számíthat partnerére, kiszolgáltatott helyzetben van. Míg az együttalvás nem kötelez semmire, bármikor megszakítható, mert a játékszabályokban senki nem ígért semmi hosszú távút, és nem számít, mennyi holmija van ott valakinek, addig az összeköltözésben komolyság és elköteleződés van, együttélési szabályok, és ígéretek a jövőre. A két helyzet nagyon hasonlíthat egymáshoz, csakhogy az egyikben nem lehet hivatkozni semmire, a másikban viszont igen. Ezért fontos, hogy a két ember nagyjából ugyanazt gondolja a kapcsolatról, a közös életről. Az elköteleződés már olyan tényező, amit mindkét fél komolyan vesz, és tudattalanul is biztonságban érzi magát.

Mindenekelőtt fontos megkülönböztetni a konfabulációt a hazugságtól. A konfabuláló személy, ha „rajtakapják”, hogy valótlant állított, nem ismeri ezt el – hiszen nincs tudatában annak, hogy nem mond igazat. Elképzelhető ugyanakkor az is, hogy a hamis emlékkép helyett azonnal új elméletet gyárt.

A jó humorérzékkel megáldott multikulti-párok nagy előnyt élveznek ilyen helyzetekben, de nekik sem szabad megfeledkezniük arról, milyen fontos a nyelvi kölcsönösség. A kommunikáció szempontjából ugyan lehet, hogy elég egy-két mindkettejük által jól beszélt idegen nyelv, de nem árt a partner anyanyelvének elsajátítása (hisz az mégiscsak az adott ember kultúrájának elsődleges közvetítője).

Az elhárító mechanizmusok mindennapi lelki működésünk fontos alkotóelemei. Számos tényezőn múlik, hogy segítenek, vagy éppen akadályoznak valamilyen fájdalmas érzés kezelésében. Amennyiben akadályoznak, akkor segíthet a pszichoterápia, ahol persze szintén megjelennek az elhárításaink, de a szakképzett terapeuta segít ezeket és a mögöttük rejtőzködő érzéseket azonosítani. A pszichoterápia ettől is nagyon felkavaró és nehéz lehet...

 Ha például később egy barátnőmnek leírom a fenti jelenetet, felsorolom azokat a gyanús jeleket, amelyeket a kedvesem viselkedésén láttam: „hiszen látom”, hogy a viselkedése gyanús. Pedig a gyanú hozzám tartozik, én vagyok az, aki gyanakszom, de én mégis őt gyanúsítom.