A szülés utáni néhány hét általában mindkét fél számára a közös új élmény befogadását, vagyis a kisbabával való ismerkedést, összeszokást és összecsiszolódást jelenti. A tennivalók sokasága kezdi feszesen szabályozni a hétköznapokat. Az anyák általában minden figyelmükkel gyermekük felé fordulnak, az addigi értékrend megváltozik, és minden a csecsemő szükségleteinek rendelődik alá. Az anyaság élménye gyakran olyan erős, hogy a nő észre sem veszi, szinte csak a gyermekéről képes beszélni, s tudattalanul is azt várja el a férjétől, hogy az szintén csak erre legyen kíváncsi. Ennek az az érzelmi üzenete, hogy valójában kizárólag a baba a fontos, az élet többi területe – és benne a férj élete – kezd érdektelenné válni. Sok konfliktustól menekülhet meg az a pár, ahol mindkét fél arra törekszik, hogy a hajdani férfi-nő kapcsolatuk újraéledjen. Ha azonban az apa marginalizálódik (peremre kerül), szokatlan érzelmi attitűddel, haraggal, irigységgel, féltékenységgel reagálhat a helyzetre.

Az ilyen szituációkból következik az, hogy az ifjú apa nem rohan haza, nincs az arcán túláradó boldogság, mert nehezen emészti meg, hogy megszokott érzelmi pozíciója megváltozott.

Az anya pedig azt éli át, hogy amíg az ő élettere beszűkül az otthonára, addig az apa változatlanul a külvilágban dolgozik és működteti kapcsolatait. Ez egy idő után óhatatlanul aszimmetrikus helyzet kialakulásához vezethet: az anyával otthon nem történik semmi, csak a bevásárlás és a sétáltatás jelenti a külső élményforrásokat, míg társa élete továbbra is érdekes és változatos. Az első hajszálrepedések akkor mutatkoznak, mikor az anyák rossz néven veszik, ha munkaidő után nem azonnal rohan haza férjük, vagy továbbra is megtartja hobbiját, sportol, barátkozik, szórakozik. Még a legmegértőbb nőben is indulatok születhetnek, hiszen ő egy izolált és kiszolgáltatott helyzetben van, nem rendelkezik már annyi szabadidővel, mint régen, napirendjét sem saját szempontjai szerint osztja be, s ha ráadásul még vacsorát is neki kell főznie, végképp átélheti a konyha–gyerekszoba–közért háromszögébe zártságot. A fiatal anyák sokszor kínzó érzelmi válságként élik meg, hogy életük teljesen átalakult, elveszett a szabadságuk. Ennek következményét gyakran a gyerek sínyli meg, aki állandóan jelenlévő új tagként folyamatos ellátást és érzelmileg stabil anyát igényel.

A cikk a Mindennapi Pszichológia 2010. 2. számában olvasható