Korábban a férfiak kizárólagos jogot formáltak a kívánatos női test definiálására. A nőt, mint a férfi vágyának tárgyát mutatták be a médiában – ám újabban a kockahasú macsók is egyre inkább feltűnnek a színen. Sokan ezt negatív jelenségként értelmezik, s a kultúra szexualizálódását látják benne. A másik oldal azonban inkább a vágy demokratizálódását s a női szexualitás felszabadítását, kiteljesedését hangsúlyozza – azt, hogy a nők részéről is van igény az esztétikus férfitestek látványára. Ez a fajta rácsodálkozás némiképp analóg azzal, ahogy a női erotikus fantáziát ma még éppoly hitetlenkedve kezeljük, mint a viktoriánus korban a női orgazmust. A női vágyképek gyakoriságában és megjelenésében természetesen nagy egyéni különbségek léteznek, tartalmát tekintve azonban alig tér el a férfi fantáziavilágtól (bár a csoportszex kevésbé jelenik meg). Az internet-szexualitással kapcsolatban már egy korábbi lapszámunkban (Mindennapi Pszichológia, 1. évf. 3. szám) megjegyeztük, hogy a nők – a közhiedelmekkel ellentétben – meglepően magas arányban  látogatják a szexuális tartalmú, főleg szerepjátékokat bemutató oldalakat (a felhasználók egyharmada nő). Érdekes párhuzam, hogy a Chippendale-tánckar is igen nagy figyelmet fordít a változatos szerepek, karakterek megformálására: rendőr, pincér, vadember, matróz stb. kosztümök képezik az alaprepertoárt.

Az evolúciós pszichológia – mely az emberi viselkedést a túlélésért folyatott küzdelem mentén magyarázza – párszelekciós elmélete szerint az ideális férfi kiválasztásában a nők elsődleges preferenciái (azaz mit néznek meg először egy férfin) a következők: 1. izmos láb (hogy jól fusson és utolérje a vadat), 2. széles váll, izmos karok (ha már elejtette, haza is tudja cipelni), 3. izmos fenék (ennek magyarázatát mellőznénk, de a lényeg, hogy ez már inkább reprodukciós célokat szolgál…).  Nos, ez a leírás épp ráillik a Chips-fiúkra.