Hirdetés
A „sörszemüveghatás” mítosza
A Portsmouthi Egyetem kutatói tesztelték a népszerű „sörszemüveghatás” (beer goggles effect) elméletét, mely szerint az emberek ittas állapotban vonzónak találnak olyan személyeket, akiket józanul amúgy nem.
Ennek oka a feltételezés szerint az, hogy az arcokat néhány ital elfogyasztása után szimmetrikusabbnak, vizuálisan vonzóbbnak észleljük. A csapat portsmouthi kocsmákat látogatott meg, ahol arra kérték a 18 és 62 év közötti résztvevőket, hogy különböző arcképeket értékeljenek vonzerő, majd szimmetria szempontjából. A várakozásoknak megfelelően azt találták, hogy az alkohol ugyan valóban rontja az arc aszimmetriájának észlelését, azonban ez nem volt semmilyen hatással a vonzerő megítélésére. Mindez megkérdőjelezheti a sörszemüveghatás elméletét, illetve felhívja a figyelmet arra, hogy a szimmetrián kívül más tényezők is jelentős szerepet játszanak az érzékelt vonzerőben, mint például az arckifejezés, a testalkat vagy a ruházat.
Hirdetés
2024-01
Megrendelem
Ezeket olvastad már?
FÉL – FÉLT – FÉLTÉKENY
Bimbó Melinda
„Te nem érzed ezt a kínt, nem voltál féltékeny soha.Nincs benned semmi küszködés, ha egy másik ér előbb oda.”Létezik egyáltalán ilyen ember? Ha igen, vajon jó ez neki? Alább e kérdések megválaszolásához kínálunk néhány szempontot – a sorok között talán magukra ismernek a féltékenységet zsigereikben tapasztaló és az érzést csak hírből ismerő Olvasók egyaránt.
Gyermekek, akik „kilógnak” a sorból
Dr. Tárnok Zsanett
Általában nehéz feldolgozni azt, ha valaki nem tud beilleszkedni valahova. Különösen igaz ez akkor, ha egy szülő a gyermekét látja ilyen helyzetben.
Tehetség
A neurodiverzitás fényes oldala
Dr. Gyarmathy Éva Prof.
A tehetség a neurodiverzitás egyik, az átlagosnál jobban elfogadott formája, de jellemzően már csak akkor tekinti a társadalom értéknek, amikor teljesítményekben is megjelenik.
Hirdetés