Azzal a problémával fordulok Önhöz, hogy ötödikes fiam nem képes önállóan tanulni. Alsó tagozatban végig kitűnő volt, és most is nagyon jól áll, de csak akkor hajlandó tanulni, ha ott vagyok mellette és együtt nézzük át az anyagot. Azt mondja, hogy csak akkor érti meg igazán, ha én is átnézem vele. Alapból  nagyon lusta, szerintem csak egyszerűbb neki, ha én rágom a szájába az anyagot. Mit tudnék ezzel a helyzettel kezdeni, mert nekem ez már nagyon fárasztó, főleg, hogy tudom, hogy nem az eszével van baj és szerintem ebben a korban már önállóbbnak kellene lennie? Előre is köszönöm válaszát.

Kedves Anyuka!

Vajon az alsó tagozatban hogyan volt a tanulás? Akkor is tanult vele? Mert ha akkor hozzászokott ehhez, akkor nagyon nehéz pont ötödikben leállni ezzel a gyakorlattal, amikor sokkal több az anyag, hosszabbak a leckék, nagyobb koncentrációt igényel.

Lehet fokozatosan átállni erről a gyakorlatról az önállóságra, pl. egyre több tantárgyat átutalva a saját hatáskörébe. Fontos, hogy következetes legyen ebben, és ne induljon be a félelem, hogy rontani fog a jegyein. Mert rontani fog átmenetileg, az biztos. De ez az újfajta működés ára. Amikor járni tanult, akkor is elesett jó párszor, amíg magabiztosabb lett.

De ha biztos abban, hogy ez csak egy játszma Önök között, akkor lehet drasztikusabban is változatni. De ahhoz Önnek saját magában el kell döntenie, hogy változtatni szeretne és kész.

Én nem ismerem Önöket, tehát nem tudom eldönteni, hogy melyik út a járható. De a változtatás az Ön kezében van. Ön tudja önállóbbá tenni, mint ahogyan általában mi anyák is tehetünk arról, ha egy gyermek önállótlanabb.

Üdvözlettel: Majoros Andrea

Normal
0
21

false
false
false

MicrosoftInternetExplorer4