2022-01

Tegyük fel, hogy nem ment el egy eseményre, amelyre várták. Mit mondana szívesebben, azért nem volt ott, mert fájt a dereka, vagy mert annyira depressziós volt, hogy még felöltözni sem volt kedve? – Egy neves pszichiáter ezzel a gondolatkísérlettel szemléltette, mennyire természetesnek vesszük, hogy a mentális betegségek diagnózisa szégyenbélyeget süt az emberre. A derékfájás nem vet ránk rossz fényt – miért érezzük úgy, hogy a depresszió igen?

„A család elsősorban az összetartozástól, a szeretettől, a felelősségvállalástól válik családdá, nem a biológiai, vérségi köteléktől” – Interjú dr. Bátki Anna klinikai szakpszichológus, pár- és családterapeutával, akinek klinikai munkája mellett tudományos kutatói érdeklődése is kiterjedt.

A gyerekek és serdülők mentális egészségét segítő pszichológiai, gyermekpszichiátriai munka során szinte mindennapos, hogy főként az utóbbi korosztályban az identitásfejlődésben, egészséges identitáskrízisben elakadt, ezért segítséget igénylő fiatalokkal találkozunk. Az esetek egy részében ennek hátterében nemi identitáskrízis, azon belül nemiszerep-diszfória azonosítható. Ahhoz, hogy az érintett gyerekeknek, fiataloknak – akár szülőként vagy rokonként, akár egyéb módon kapcsolódó felnőttként – jól tudjunk segíteni az önazonosság felé vezető úton, fontos értenünk a jelenséget és a mögötte húzódó, gyakran komplex érzelmi folyamatokat is.  

Az emberi motiváció egyik kulcstényezője a siker vagy éppen annak hiánya, amit kudarcként élünk meg. Az iskolai motivációt a tanulás területén elért sikerek és kudarcok befolyásolják, amelyeknek mutatója lehet a félévi és persze az év végi értékelés.