Már nem a fiatal felnőttkor az élet legboldogabb időszaka

Az élet során boldogságunk szintje nem állandó: vannak időszakok, amikor jobban vagyunk, máskor pedig kevésbé érezzük magunkat elégedettnek. A boldogságkutatók az elmúlt évtizedekben meglepően következetes mintázatot tártak fel: az életkor előrehaladtával a boldogság egyfajta U alakú görbét mutat. Az eddigi adatok szerint a boldogság szintje általában fiatal felnőttkorban magas, a középkorúaknál visszaesik, majd az élet későbbi szakaszában ismét emelkedik. A boldogtalanság ezzel ellentétes mintázatot mutatott: a legfiatalabbak és a legidősebbek érzik magukat a legkevésbé boldogtalannak, míg a középkorúak körében figyelhető meg a legnagyobb elégedetlenség.

Ha mindezt grafikusan ábrázoljuk, a boldogság görbéje U alakot követ (a két csúcs a fiatalkorhoz és az időskorhoz köthető), míg a boldogtalanságé domború formát mutat. Ez alapján úgy tűnik, hogy az életközepi válság – vagy más néven kapuzárási pánik – valóban létező jelenség: a boldogság szintje körülbelül 50 éves korban éri el mélypontját, míg 30 és 70 éves kor között figyelhetők meg a csúcsok. Ezt a mintázatot 146 országban kimutatták, sőt, a jelenség már az 1970-es évek kutatási adataiban is megjelent – és az eredmények szerint nem kizárólag az emberekre jellemző. A kutatók ugyanis a nem emberi főemlősöknél is hasonló életciklusmintát találtak.

Hirdetés

Változott a görbe

David Blanchflower, a Darthmouth College közgazdaságtan professzora szerint ez a modern társadalomtudományok egyik legfeltűnőbb és legállandóbb mintázata – volt. A kutató úgy véli, ez a görbe évtizedeken át stabilnak tűnt, azonban egy új kutatás eredményei változást mutatnak. Blanchflower és munkatársai nemrégiben egy tanulmányt tettek közzé az amerikai Nemzeti Gazdaságkutatási Hivatal (NBER. National Bureau of Economic Research) megbízásából, amely szerint a korábban megfigyelt boldogtalansági mintát felváltotta egy olyan tendencia, amely az életkor előrehaladtával a boldogtalanság folyamatos csökkenését mutatja. Ezt a mintát a fiatalok boldogtalanságának növekedése okozza, mind abszolút értékben, mind az idősebbekhez viszonyítva. Ezzel párhuzamosan a fiatalok boldogságszintje is jelentősen visszaesett, ami átalakította az életkor szerinti boldogság korábbi U görbéjét, ez ma már inkább egyenletesen emelkedő vonalat követ.

A boldogtalanság hosszú távú alakulását vizsgáló kutatás a Centers for Disease Control and Prevention (Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ) Behavioral Risk Factor Surveillance System (Viselkedéses Kockázati Tényezők Megfigyelő Rendszere) 2009 és 2022 közötti adatait elemezte. Az adatok olyan kérdésekre adott válaszokból álltak, mint például: „ha a mentális egészségére gondol – beleértve a stresszt, a depressziót és az érzelmi problémákat –, az elmúlt 30 napban hány napon érezte úgy, hogy nem volt jól lelkileg?” A 2020 és 2022 közötti időszakban a válaszadók több mint fele nem számolt be egyetlen rossz mentális állapotban eltöltött napról sem. Ugyanakkor 7 százalékuk mind a harminc napot megjelölte, vagyis minden napját rossz mentális állapotban töltötte. Ez az arány 1993 és 2023 között csaknem megduplázódott, és a növekedés különösen a fiatalok, főként a 18–25 éves nők körében volt a leggyorsabb.

Carol Graham, a Brookings Institution vezető kutatója szerint, aki a jóllét és boldogság témakörével foglalkozik, súlyos felismerés, hogy a boldogság mélypontja a fiatalkorra esik. Ez az az életszakasz, amikor az emberek elindulnak, terveket szőnek, és tele vannak lehetőségekkel. Graham szerint nem lenne szabad pont ebben az időszakban a leginkább szorongani, depressziósnak vagy reményvesztettnek lenni a jövővel kapcsolatban.

Globális jelenségről van szó

Blanchflower kezdetben a COVID-járványt tartotta a változások fő okának, de ma már másképp látja. A kutató szerint a világjárvány csupán meghosszabbította azokat a tendenciákat, amelyek már korábban is jelen voltak.

Az NBER-tanulmányban Blanchflower és munkatársai az Egyesült Királyság adatait elemezve megerősítették ezeket az eredményeket, és hasonló mintázatokat azonosítottak Ausztráliában, Kanadában és Új-Zélandon is. A Sapien Labs Global Mind Project 2020 és 2023 között, 34 országban végzett vizsgálata szintén azt mutatta, hogy a fiatalabb generációk körében világszerte magasabb a rossz közérzet szintje, és a korábbi, évtizedeken át stabilnak tűnő U-görbe már nem figyelhető meg.

A fiatal felnőttek körében tapasztalható boldogságcsökkenés és boldogtalanságnövekedés okairól egyelőre nincs tudományos egyetértés. Blanchflower úgy véli, hogy a jelenség hátterében a mobiltelefonok és a közösségi média elterjedése állhat, de nyitott más magyarázatra is. A kutató szerint az okoktól függetlenül is egyértelmű, hogy globális problémával állunk szemben, és túl vagyunk azon a ponton, hogy pusztán mérjük a jelenséget – konkrét lépésekre van szükség a romló tendenciák megállításához.

forrás:

https://www.scientificamerican.com/article/young-adulthood-is-no-longer-one-of-lifes-happiest-times/