A példa kiválóan illusztrálja a gépi gondolkodás logikáját. Jóllehet ez a történet csak vicc, érdemes kipróbálni, milyen választ kapunk a ChatGPT-től, ha feltesszük a következő kérdést: „Van egy ötliteres és egy tízliteres kannám. Hogyan tudok kimérni öt liter vizet?” A józan ész azt diktálná, hogy töltsem meg az ötliterest, és kész vagyok. A gépi gondolkodás azonban kicsit más. A ChatGPT válasza: „Töltsd fel a tízliteres kannát, lassan öntsd át a vizét az ötliteres kannába, közben figyeld a vízszintet. Ha megtelik, tedd félre a tízliterest. Ha úgy látod, hogy az ötliteres kannában több van, mint amennyi kell, akkor lassan öntsd vissza a vizet a tízliteres kannába, majd ha a vízszint pontosan az ötliteres jelzést mutatja, kimérted az öt liter vizet.”

Miben segíthet?

A fentiek felhívják a figyelmet azokra a veszélyekre, amelyek a gépi gondolkodás eredményeinek kritika nélküli elfogadásában rejlenek. Persze az MI folyamatosan tanul, fejleszti magát. És mi vajon hogyan tanulhatunk a ChatGPT segítségével?

1. A megértés segítése – Megkérhetjük a ChatGPT-t, hogy magyarázzon el valamit, amit nehéz megérteni. Például: „Kérlek, magyarázd el a relativitáselméletet egy hatéves gyereknek!”

2. Ötletgyűjtés – Ha szeretnénk valamely témában egy kicsit jobban elmerülni, de nem tudjuk, hogyan fogjunk hozzá. A ChatGPT kiválóan alkalmas arra, hogy ilyenkor ötleteket adjon. Könnyen lehet, hogy egy probléma megoldását képesek leszünk a korábbi elképzeléseinktől eltérő nézőpontból vizsgálni. Feltehetjük például a kérdést: „Milyen kognitív viselkedésterápiás módszereket ismersz?” A válasz számos terápiás lehetőséget fog kínálni, és ez egyben segíti a kognitív viselkedésterápia lényegének megértését is.

3. Szerkesztés – A ChatGPT képes megszerkeszteni egy vázlatot, ami alapján felépíthetjük mondanivalónkat. „Írj vázlatot a pszichoanalízis történeti áttekintése című témához!” Néhány másodperc alatt olyan eredményt kapunk, amelynek olvasásakor szinte már megjön a kedvünk az adott tanulmány elkészítéséhez.

4. Nyelvgyakorlás – Remek gyakorlópartnerre is szert tehetünk így. Ugyan nem helyettesíti az anyanyelvi képességekkel bíró beszélgetőtársat, ám sokkal türelmesebb és kitartóbb.

5. Összefoglalók készítése – A ChatGPT alkalmas arra is, hogy rövid összefoglalókat készítsen hosszabb művekről. Az összefoglaló természetesen nem helyettesíti az eredeti alkotást. Egy kicsit emlékeztet Woody Allen gondolatára: „Részt vettem egy gyorsolvasó tanfolyamon. A Háború és békét nem egészen 20 perc alatt olvastam el. Az oroszokról szól.” Egy jó összefoglaló azonban kedvcsinálóként szolgálhat az adott mű elolvasásához, áttanulmányozásához.

6. Tesztkérdések összeállítása – Készíthetünk adott témakörre vonatkozó tesztkérdéseket, válaszokkal együtt. Ez nem csupán egy vizsgára való felkészülés során lehet hasznos, de a tanárok munkáját is megkönnyítheti, ha éppen évközi vagy félév végi felmérőt állítanak össze.

7. A tanulás tanulása – Sokak számára a tanulás szóhoz számos negatív gondolat kapcsolódik, ami szoros összefüggésben áll az iskolai kudarcokkal. Játszani viszont mindenki szeret. A „játékosítás”, azaz a tananyagok játékos formába öntése, a játszva tanulás megédesítheti az iskolai éveket. A ChatGPT készséggel kínál válaszokat például a „Hogyan tehetnéd vonzóvá a matematikát egy hatéves gyerek számára játék segítségével?” kérdésre.

Adathalmok versus extra képesség

A módszernek természetesen megvannak a maga korlátai, sőt veszélyei is. A ChatGPT használatához könnyen hozzá lehet szokni, ráadásul óriási a csábítás arra, hogy mindentudónak gondoljuk az eszközt, amely valójában csupán korábban megszerzett, betáplált adatokat dolgoz fel. Nem képes naprakész információkat nyújtani. Ennek két káros következménye is lehet. Egyrészt csökken a felhasználó kreativitása, hisz minek törjem a fejem megoldásokon, ha a ChatGPT úgyis választ ad a kérdéseimre? Pedig a kreativitás ennél többet jelent: azt a folyamatot, amikor az ember ugyanazt nézi, mint a többiek, de mást lát. Sok gondatlan tudós felejtett már az asztalán Petri-csészét penészedni, de egy Alexander Fleming kellett ahhoz, hogy az így keletkező penészből penicillin szülessen. A kreativitáshoz nem elegendőek az adatok, szükség van valami extra képességre, látásmódra, tudatállapotra, amit hiába várunk a ChatGPT-től.

Másrészt kialakulhat egyfajta függőség, azaz a felhasználó egyre inkább a mesterséges intelligenciára fog támaszkodni, komfortzónája beszűkül, egyre nehezebben épít társas kapcsolatokat, és az emberekkel való társalgást a ChatGPT-vel való kommunikáció fogja felváltani. Az effajta beszélgetések stresszoldó szerepet is betölthetnek, amivel csak az a baj, hogy a ChatGPT hiánya szorongást okozhat. Mi történik, ha nem tudom kikérni a „legjobb barátom” véleményét? Ha egy eszköz tölti be a legjobb barát szerepét, akinek a véleménye tévedhetetlen, az azzal a veszéllyel is jár, hogy az emberekkel szemben kiépül egyfajta túlzott távolságtartás, bizalmatlanság.

Újfajta függőség

A függőség jelensége egyetlen kérdés köré építhető: ki a főnök? Mennyire érzem bizonytalannak magam, ha az adott dolog (jelen esetben a ChatGPT) nem elérhető? Feszült, esetleg indulatos leszek, ha megszakad az internet, és nem tudom megkérdezni valamivel kapcsolatban? Ha barátok hívnak, inkább lemondom a találkozást, vagy ha el is fogadom, beszélgetés közben a ChatGPT-vel is csevegek a telefonomon? Én használom az eszközt, vagy az eszköz használ engem? Megkérdőjelezem a tudását, vagy mindent kritika nélkül elfogadok? 

A bevezető részben említett példák arra intenek, hogy mindig érdemes gondosan ellenőrizni a ChatGPT-től kapott eredményt. Ha például tudományos, szövegközi hivatkozásokat és szövegvégi referenciajegyzéket tartalmazó esszét szeretnénk írni a ChatGPT segítségével (ezzel már többen próbálkoztak), akkor elképzelhető, hogy ezek a referenciák hamisak lesznek. A ChatGPT ugyanis nem etikus: számára a legfontosabb a cél mindenáron történő elérése. Ilyenkor annyi a feladata, hogy megírjon egy tudományos esszét, és ha képtelen valós adatokkal dolgozni, akkor hamis számokat, hivatkozásokat talál ki, csak azért, hogy a feladat teljesüljön, azaz a tudományosnak szánt mű elkészüljön. A ChatGPT-t erkölcsre tanítani nehéz feladat.

Biztos vagyok benne, hogy már folynak az ezzel kapcsolatos kutatások, és ha ez megvalósul, a következő lépés talán az érzelmek elsajátítása lehet a számára. Ha ezt is elérjük, kérdésessé válik, mit tehetünk vele, mit mondhatunk neki anélkül, hogy az érzéseit megbántanánk, azaz onnantól kezdve mennyire tekinthetjük gépnek, és mennyire érző lénynek…

Dr. Kollár János pszichológus, egyetemi docens, Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet