Fiatal nők ezrei igyekeznek hasonlítani rájuk. A valóságban azonban az extrém vékony szépségideálnak való megfelelésért a modellek komoly árat fizetnek, hiszen elenyésző hányaduknak adatott meg ez a feltűnően törékeny testfelépítés. A többiek merev étkezési szabályokkal, tudatos napirenddel, már-már kényszeres odafigyeléssel igyekeznek elérni, majd megtartani a divatszakma által diktált méretkövetelményeket. De vajon fenntartható-e ez az életforma hosszú távon egészségkárosodás nélkül? 

Az áhított méretért

Az még a divatvilágban járatlanok előtt is ismert tény, hogy a női modellek kifejezetten vékonyak, azt azonban már kevesebben tudják, milyen óriási elvárás nehezedik az e szakmát űző – sokszor kiskorú – lányokra a méretkövetelmények pontos betartását tekintve. Korábbi kutatásunk igazolta, hogy a modellek fokozott nyomásnak vannak kitéve a modellügynökök és a divattervezők által előírt testideál elérése és fenntartása érdekében. Gyakoriak a sértő megnyilvánulások: a test-szégyenítés, a vélt testi hibák felnagyítása, a megalázás. A sikerre vágyó modellek károsabbnál károsabb módszereket alkalmaznak az áhított méretek eléréséért: extrém mértékű kalóriamegvonás, tápanyagcsoportok elhagyása, túlzásba vitt testedzés, önhánytatás, víz- és hashajtó szerek alkalmazása, droghasználat – mind gyakori praktikák, ismertük meg 53 női modell bevonásával készült kvalitatív kutatásunkból.*Ezeknek a praktikáknak, valamint a szakmában tapasztalható számos egyéb tényezőnek kifejezett egészségkárosító hatása lehet. A közhiedelemmel ellentétben a fiatal modellek meglehetősen nehéz körülmények közt élnek, és sok időbe telik, mire megalapozzák szakmai elismertségüket. Az odáig vezető út során pedig mind mentálisan, mind fizikálisan számtalan emberpróbáló helyzetben kell helytállniuk. A divatvilágba történő bekerülés alapfeltétele a meghatározott testi paraméterek elérése. A szigorú szakmai követelmények miatt fokozottan veszélyeztetettek az evészavarok kialakulásának szempontjából, ez nem újdonság – viszont fontos megemlíteni számos más testi és mentális szövődményt is, melyek a kívülállók számára talán nem olyan egyértelműek.

Testi szövődmények

Itt elsőként a tápanyaghiány okozta komplikációk juthatnak eszünkbe – ezek hasonlítanak az anorexia nervosa hosszú távú szövődményeire. A szigorúan megszabott méretek elérése sokszor csak igen szigorú diétákkal sikerülhet, amit a modellek önként vállalnak a siker reményében, nem számolva azzal, hogy ez milyen kihatással lehet szervezetükre. Emiatt is kiemelt fontosságú az ez irányú edukáció és figyelemfelhívás. 

1. Miképp hat testünkre a hosszú távú éhezés?

A koplalás általános hatással van a szervekre, így az agyra is, és ez a befolyás még erősebb, ha a tápanyagmegvonás fejlődése során éri a szervezetet.  A modellnek álló lányok gyakran 13-14 évesek, esetükben még fokozottabb ez a veszély.

A tápanyaghiány legsúlyosabb szövődményei közé tartoznak a kardiális komplikációk. Ezek a szívelégtelenségek akár hirtelen halált is okozhatnak – erre több példa akad a divatvilágban. Így vesztette életét Luisel és Eliana Ramos, az uruguayi modell testvérpár is. Luisel 2006-ban, 22 évesen, míg Eliana az azt követő évben, 18 évesen hunyt el, mindkettejük esetében ismert volt, hogy anorexia nervosá-ban szenvednek.

Gyakran megfigyelhető szédülés, ájulás, mely az ortosztatikus hipotenzió (álló testhelyzetben bekövetkező hirtelen vérnyomásesés) következménye – ennek hátterében is állhat a tartós éhezés vagy a hosszas várakozás álló testhelyzetben a castingok során, amikor is a vér jelentős része az alsó végtagokba áramlik. Az elmúlt időben több divatházat is kritikával illettek, hogy embertelen körülmények közt váratják a munkára jelentkező modelleket, akár órákon keresztül, víz és élelem nélkül, sötét lépcsőfeljárókban kell ácsorogniuk.

A restriktív táplálkozás következményeként gyakori a menzesz szabálytalanná válása vagy akár teljes elmaradása, így nő a terméketlenség kockázata is. A menstruációs ciklus zavara mögött részben az alacsony testzsír-tartalom áll. A női test normál zsírarányával ellentétben (22-25%) a modelleknél ez az érték 10-15%! A normál testzsírtartomány elérése után általában a menzesz is visszaáll.

A hormonháztartás rendszertelensége miatti alacsony ösztrogénszint következtében esetükben elmarad a megfelelő csontfejlődés és csontképződés. Hosszú távon csökken a csontok sűrűsége, fennáll a csontritkulás kialakulásának kockázata.

Kiemelendőek a só- és vízháztartás eltérései is. Ezek lehetnek igen változatosak, és nem specifikusak. A modellek gyakran alkalmazott praktikája a folyadékfogyasztás korlátozása a szikárabb megjelenés érdekében, mely a divatszakma elvárásai értelmében jobban mutat a fotókon, kifutókon. Ez kiszáradáshoz vezethet, ami felborítja a szervezet elektrolit-háztartását. A nátrium-, kálium-, magnézium- és foszforszint kóros csökkenése izomgyengeséget, szívizomgyengeséget vagy akár szívritmuszavart is okozhat. Kiszáradás kialakulhat vízhajtó vagy hashajtó szerek kóros használata miatt is, melynek célja szintén az alacsonyabb testsúly elérése. Ezzel ellentétes jelenséggel is találkozhatunk, amikor is a modellek az éhség csillapítása érdekében túlzottan nagy mennyiségű folyadékot fogyasztanak – ez alacsony vérnátrium-szintet eredményezhet, ami izomgörcsöket okoz. 

A víz- és hashajtó szerek használata károsítja a bélflóra egyensúlyát. E készítmények használata során akár függőség is kialakulhat, melynek kezelése jelentős terápiás kihívást jelent. A rendszeres hashajtóhasználat a renyhe bélmozgások következtében összefüggésbe hozható az emésztési nehézségekkel, az irritábilis bélszindrómával és a székrekedéssel, de az immunrendszer gyengülése miatt megnőhet a fertőzésekre való fogékonyság is.

Nemcsak a hashajtó szerek okozhatnak függőséget, hanem a köznapi értelemben vett kémiai szerek használata sem ritka ebben a közösségben. A divatszakma méretkövetelményeinek való megfelelési vágy vezethet bizonyos étvágycsökkentő illegális szerek alkalmazásához – ilyen a kokain, az amfetamin, a metamfetamin vagy az ecstasy. Ezekhez nem nehéz hozzájutni a divatszakmában, a különböző szórakozóhelyeken meglehetősen elterjedt a droghasználat.

2. Egyéb szövődmények

Az alakmódosító módszerek káros következményein kívül a modelleket fenyegető egyéb testi komplikációkról is említést kell tennünk. 

Ilyenek például a mozgásszervi sérülések. Ezt könnyű megérteni, ha belegondolunk, milyen elképesztő cipőkben jelennek meg a kifutókon. A magas sarkak, extrém formák, a nem megfelelő cipőméret ízületi elégtelenséget okozhatnak. Sajnos a modellek a munkák alkalmával szinte alig kapnak lábukra illő méretű cipőt. A fotózások során is akadnak veszélyforrások: egy-egy testidegen, hosszan kitartott póz vagy a magassarkú cipőben való ugrálás ugyancsak effajta kockázatot rejt magában. Egy jól sikerült kép érdekében sokszor kifejezetten veszélyes szituációkba sodorják a modelleket.  

Azok, akik önhánytatást alkalmaznak testalakmódosító eszközként, veszélynek teszik ki magukat a garat, a szájpadlás és a nyelv felszínének károsodása szempontjából, ugyanis a felöklendezett gyomorsav rongálja ezeket. Az ebből adódó fogzománc-roncsolódás is visszafordíthatatlan. Az önhánytatással minél gyorsabban meg kívánnak szabadulni az elfogyasztott ételtől, hogy a lehető legkevesebb kalória szívódhasson fel belőle, ezáltal ne okozhasson testsúlygyarapodást. Ezt nem feltétlenül előzi meg falásroham, súlyos esetekben akár minimális mennyiségű étel visszaöklendezése is előfordulhat, más esetekben viszont kontrollálhatatlan mennyiségű táplálékot fogyasztanak el.

Az időjárásnak nem megfelelő öltözékek viselése, bármennyire jelentéktelen problémának is tűnik, mégis említést érdemel, hiszen a divatszakma sokszor ilyen alapvető kérdésekben is messze elrugaszkodott a megszokottól. Egy érdekes divatanyag megkövetelheti a fürdőruhák fotózását magashegyi környezetben vagy túl hideg vizű tengerben – mindezek a kihűlés veszélyével járnak.  Itt a modellek korábban említett alacsony testzsírarányát is ki kell emelni, ami megnehezíti szervezetük hőszabályozó funkciójának zavartalan működését. Ezzel ellentétben előfordulhat vastag, téli öltözet fotózása kánikulában, ami pedig hőgutát eredményezhet.

Mindezeken túl a nem megfelelően tisztított sminkkellékek bőrfertőzéseket okozhatnak. A megfelelő higiénia kiemelt fontosságú lenne ebben a szakmában, hiszen a különféle kórokozók könnyen továbbadhatók az ecseteken, pamacsokon keresztül. A gyakori sminkelés fokozottan igénybe veszi az arcbőrt, így az a fertőzésekkel szemben is kevésbé ellenálló. Egy bőrfertőzés pedig hónapokon át lehetetlenné teheti a munkavégzést a modellek számára, hiszen ők a megjelenésükkel dolgoznak.

Mentális kockázatok

A testi károsodásokon túl fontos megemlíteni a modelleket fenyegető mentális kockázatokat is. A szigorú követelmények, a megfelelni akarás, a sikeres karrier reménye, valamint a napi szintű összehasonlítás más modellekkel és a sorozatos visszautasítások egy-egy munkáról komoly mentális feszültséget okozhatnak. Az ilyen nehézségekkel való megküzdési stratégia egyéni tényezőktől függ. A még kiskorú modelleknél –személyiségfejlődésük érzékeny szakaszában lévén – könnyen alakulhat ki alacsony önértékelés, testi elégedetlenség, túlzott megfelelési kényszer, önbizalomhiány a rendszeres és sokszor keményen fogalmazott kritikák miatt. Ezek a megjegyzések nemcsak a modellek csípő-derék-mell méreteit érint(het)ik, hanem arcbőrük állapotát, fogaik rendezettségét, öltözködési stílusukat vagy akár még a személyiségüket is érheti negatív vélemény (nem elég „lazák vagy vagányak”, túl vidámnak tűnnek vagy épp túl nehéz természetűek). Említett felmérésünk is azt igazolta, hogy a modellek gyakran küzdenek a boldogtalanság, az erős kontrollkésztetés, a perfekcionizmus, a megszállottság érzéseivel.

A divatmodellek körében az átlag népességnél gyakoribb mind a szubklinikai, mind a klinikai súlyosságú evészavar. Mivel a divattervezők – a ’90-es évek szupermodell-korszakával ellentétben – a ruhákhoz keresik a modellt, nem pedig a modellre szabják a ruhát, így a lányok természetes vékonyságukat sokszor kénytelenek még soványabbá alakítani. A serdülőkorú modellek esetében a csípőméret szokta a legtöbb „problémát” jelenteni, ugyanis a luxusdivat-márkák bemutatóin és kifutóin szinte csak olyan lányok láthatók, akiknek a csípőmérete 88-89 cm, de mindenképp 90 cm alatti. Ez közel 180 cm magas lányoknál abszurdan kevés – alig van olyan modell, aki ezt a méretet teljes testi és lelki egészségének megőrzése mellett el tudja érni. Saját állításuk szerint még az alkatilag kellően vékony modellek is jobban odafigyelnek étkezési és sportolási szokásaikra a Fashion Week-ek előtt. Ez a környezet az arra érzékenyeknél könnyen valamilyen evészavar kiváltó tényezője lehet. Az anorexia nervosa és a bulimia nervosa mellett meg kell említeni az orthorexia nervosát is, melyet „egészségesétel-függőségként” definiálhatunk. Sok modell esik abba a csapdába, hogy csak és kizárólag az általa egészségesnek tartott ételeket fogyasztja, miközben ez a fajta megszorítás igencsak távol esik a vegyes, kiegyensúlyozott étrendtől. Nemritkán minimálisra szorítják a szénhidrát- és zsírbevitelt, és csak organikus forrásból származó, feldolgozatlan, cukormentes termékeket fogyasztanak.  Ez a fajta étkezés nagy stresszel jár, akár a szociális események visszautasítását is eredményezheti annak érdekében, hogy elkerüljék a „nem megengedett” ételek fogyasztását. A társas kapcsolatok beszűkülése, a konstans nyomás a megfelelő testalkat megtartására, az önértékelési zavarok következményeként a modellek körében depresszió is kialakulhat, mely kritikus esetben öngyilkossági kísérletekhez vezethet.

Mindezeken felül az időzónák közötti gyakori utazás (akár heti több alkalommal is ingázhatnak Európa és Amerika nagy divatfővárosai közt), felboríthatja az alvás-ébrenlét ciklust és krónikus jetlaghez vezethet. Ez pedig alvászavarokat, koncentrációs nehézségeket, hangulatingadozást eredményezhet, s csökken a munkavégző képesség. A jelenség nők esetében megzavarhatja a hormonális egyensúlyt, és rendszertelen menstruációs ciklushoz vezethet. De nemcsak a földrészek közötti gyakori utazás eredményezheti a cirkadián ritmus felborulását: a kiszámíthatatlan munkaórák, az éjszakákon át végzett „utolsó simítások” egy ruhakölteményen a divatbemutatók előtt, a hajnali munkakezdés egy különleges fotó elkészítése érdekében, s az ezekből következően túlságosan lerövidült alvásidő is megterheli szervezetüket. Az alváshiány a testi és a szellemi munkavégzésre is negatívan hat.

Mindezeket figyelembe véve elengedhetetlen lenne a modell-hivatás nemzetközi szintű szabályozása, amely a divattervezői kreativitás szabadságánál és a profitszerzésnél előrébb helyezi az egészség értékét. Maguk a modellek is szívesebben dolgoznának a szakmában, ha munkájukért nem kellene kockára tenni egészségüket.