Hét év felméréseire és gyakorlati tapasztalataira épül a könyv, ami a hűtlenséget járja körül. Elszenvedőként vagy cselekvő félként többnyire mindenkinek van tapasztalata a megcsalásról, ha pedig nincs, véleménye akkor is van. „Minden társadalomban, minden kontinensen és minden időben, függetlenül a várható büntetéstől vagy egyéb baljós következményektől, férfiak és nők áthágták a házasság kereteit. Az emberek majdnem mindenhol házasodnak, a monogámia az elfogadott, hivatalos norma, míg a hűtlenség tiltott, megvetendő. Szóval mit is kezdhetünk mi az afférral, ezzel az időtálló tabuval?”

Házasság és elköteleződés

Perel párterápiás praxisában elsősorban olyan párokkal dolgozott, akiknél az egyik vagy akár mindkét fél hűtlenkedett. A téma megihlette, és néhány évvel ezelőtt Where Should We Begin? (Hol is kezdjük?) címmel podcastsorozatot indított, betekintést engedve a terápia folyamatába a nagyközönség számára. A különleges hangvételű sorozat a házasság, az elköteleződés és a társas kapcsolatok alapvető kérdéseit járja körül. Ezen tapasztalatok sarkallták a pszichoterapeutát a könyv megírására, melynek egyik kiindulópontja, hogy hogyan vált a szerelem a házasság alapjává és így a világ egyik szervezőerejévé, hogyan változott meg alapvetően a házasság tartalma és funkciója ahhoz képest, ahogyan kezdetben működött.

Mi fokozza a kísértést a félrelépésre? 

A könyv végigjárja a különféle párkapcsolati helyzeteket, felállásokat, az egyértelműen diszfunkcionális házasságoktól a tökéletesnek tűnő kapcsolatokig. A témát számtalan szemszögből vizsgálva az olvasó új értelmezési, keretezési lehetőséget kap a szerzőtől. A vélemények és nézőpontok ütköztetése megismerteti velünk a hűtlenség szereplőinek különböző, sokszor egymással ellentétes nézőpontját. A szakember szerint a házasság intézményének tartalmi változásai közül a romantika és az iparosodás máig tartó hatása a legjelentősebb. Az előbbi az érzelmeket, a szenvedélyt mint a boldogság forrását internálta a házasságba, míg az utóbbi a városi lét elszigeteltségében tette szükségessé az állandó érzelmi kapcsolódást. Mindezek mellett a 20. században a fogyasztói társadalommal együtt járó boldogságkeresés és a szexuális forradalom újabb elvárásokkal terhelte a házasság intézményét. Az eredetileg gazdasági alapú, pragmatikus sorsközösségből így vált érzelmi alapú, szabad akaraton múló viszony. Ez a változás azonban az előnyei mellett hatalmas nyomást is jelent. Házasságon, párkapcsolaton belül egyszerre kellene egymásnak biztos és állandó érzelmi alapot nyújtanunk, és közben folyamatosan izgalmat árasztó szexuális lénynek is lennünk.Mindemellett a technológia elképesztő fejlődése, a folyamatos online jelenléttel járó csábítás, a végtelen lehetőségek is gyengíthetik a kapcsolaton belüli kötődést és az elköteleződést. Perel felhívja a figyelmet arra, hogy a kultúránk egyéni teljesítményre vonatkozó hangsúlyossága állandóan azt az üzenetet közvetíti, hogy talán lehetnénk még az aktuálisnál is boldogabbak. Ez pedig fokozza a kísértést a félrelépésre. „Azt érezzük, hogy megérdemeljük, viszont éppen ezért nemcsak lehetőség, hanem kötelező számunkra, hogy vágyaink nyomába eredjünk. Elsődleges kötelességünk most magunkkal szemben van, még ha szeretteink látják is a kárát.”

A boldog párok hűtlensége

A szerző felveti a párkapcsolati elköteleződés kérdésében a különböző generációk eltérő motivációját is. „Kulturálisan a fiatal felnőttek egyre többen inkább »zárókőnek«, mintsem »sarokkőnek« tekintik a házasságot – idézi a Knot Yet projekt kutatóit a szerző. – Ez valami olyasmi, amit azután lépnek meg, ha már az összes dologgal egyenesbe kerültek, és nem a felnőtt és szülői lét alapjának.”A könyv talán legizgalmasabb fejezete a „boldog” párok hűtlenségét járja körül. Azokról az emberekről beszél, akiknek mindenük megvan a kapcsolatukon belül, boldognak tűnnek, mégis hűtlenkednek. Konkrét példákon keresztül mutatja be, hogy van olyan helyzet, amikor a megcsalás oka nem abban rejlik, hogy a megcsalt félből hiányzik valami, vagy hogy a másik izgalmasabb, jobb alternatívával kecsegtet. Ezekben az esetekben a szerző értelmezése szerint az visz ki a kapcsolatból, hogy a félrelépő saját énjének egy másik változatát keresi, így nem a partnerétől fordul el, hanem attól az önmagától, akivé a kapcsolatában vált.A könyv elénk tárja a hűtlenség komplexitását, a résztvevők és elszenvedők eltérő motivációi, szempontjai, a kulturális kontextus bemutatásával a jelenség megértésére törekszik. A szerző nem foglal állást, nem ítél és nem is szónokol. Terápiás tapasztalata azt mondatja vele, hogy bár van olyan eset, amikor egy viszony mint trauma jótékonyan hat egy kapcsolatra, mégis az a gyakoribb, hogy hatalmas pusztítást végez két ember között. A hozzá forduló pároknak Perel mindig elmondja, hogy egy megcsalással az addigi kapcsolatuknak véget vetettek. A közös munka során az a kérdés, hogy képesek-e új kapcsolatot építeni egymással.

Esther Perel: Lengyel származású belga pszichoterapeuta. Kilenc nyelven beszél, New Yorkban él és dolgozik. Holokauszttúlélő szülők gyermekeként Antwerpenben nőtt fel, ahol a traumák emberi viszonyokra gyakorolt hatásait vizsgálta. Az elmúlt években elsősorban párterapeutaként dolgozik, 35 éve él férjével, két gyerekük van.