
A bosszú színe és fonákja
Visszataszító, de néha mindenki vágyik rá. Az erkölcs elítéli a bosszúállást, a Bibliában mégis írva van: „lábat lábért, égetést égetésért, sebet sebért”. Miért lappang ott mindannyiunkban a bosszúvágy, és miért hajlamosabbak rá egyesek, hogy elégtételt vegyenek sérelmeikért?

A bosszút és a büntetést néha megpróbálják megkülönböztetni egymástól: a bosszú lényege, hogy szenvedést okozzon annak, aki sérelmesnek tartott módon viselkedett, a büntetés célja viszont az, hogy jobb irányba fordítsa az elkövető jövőbeli magatartását, másokat pedig elrettentsen bizonyos tettektől. Valójában azonban a koncepció ugyanaz, nevezetesen, hogy aki ártott másoknak, az maga is kénytelen legyen elszenvedni valamilyen hátrányt. A magyarázat tehát az, hogy ez nagyon hasznos gyakorlat, mert kevésbé kifizetődővé, sőt veszteségessé teszi a közösségi normák megsértését, ezáltal csökkenti a szabályszegések előfordulását. A jelenség mibenlétéről tovább olvashatnak a Mindennapi Pszichológia 2023/2-es, nyári lapszámában.
Mannhardt András pszichológus, újságíró
2025-02

