Ittam. Beszólsz?
Na de akkor miért van annyi kocsmai verekedés? Mitől lesznek a részeg emberek érzékenyek, s a valódi, de sokszor csak képzelt ugratásra, bosszantásra olyan agresszívek, hogy netán még ütnek is? Laurent Bègue pszichológus, a Grenoble-i Egyetem professzora szerint ennek az lehet az egyik oka, hogy az alkohol felerősíti az intencionalitási torzítást: az italos ember mások viselkedésének akkor is szándékosságot tulajdonít, amikor abban valójában semmilyen indíték sem volt, vagy egészen más célra irányult. Ha például egy másik spicces ember véletlenül nekidől a részegnek, az hajlamos lehet azt gondolni, hogy direkt lökdöste.
Bègue és munkatársai férfiakkal végzett kutatásukban próbáltak választ keresni a kérdésre. A kísérleti személyeknek azt mondták, hogy az ízérzékelést vizsgálják majd. Olyan koktélt kaptak, amely grapefruit-levet, gránátalma-szirupot, borsmentát és citromlevet tartalmazott, csakhogy a csoport egyik felének poharában alkohol is volt – körülbelül 5-6 feles vodkának megfelelő mennyiség. Az ivás után fél órán át töltelékfeladatokat kellett végezniük, amíg „beütött” az ital. Ezután következett a valódi feladat: a személyeknek 50 cselekvésleíró mondatot kellett elolvasnia, és el kellett dönteniük, hogy a mondatban szereplő személy szándékosan cselekedett-e. A mondatok között voltak olyanok, amelyekben egyértelmű a szándékosság („A nő a kulcsait keresgélte”, „A férfi begombolta a kabátját”), olyanok, amelyekben a cselekedet szándékos és véletlen is lehetett („A nő kitörölte az e-mailt”, „A férfi ráfirkált a papírra”), valamint olyanok, amelyek egyértelműen szándéktalanok („A nő megbotlott ugrókötélben”, „A férfi megfázott”). Az alkoholt kapott és nem kapott (intoxikált) férfiak egyöntetűen helyesen ítélték meg az egyértelműen szándékos vagy szándéktalan cselekedeteket, de a kétértelmű mondatok megítélésében már eltérés mutatkozott. Ezeket az alkoholt nem fogyasztó urak szándéktalannak, míg a „beütöttek” szándékosnak tartották.
Vajon miért befolyásolja az alkohol az intencionalitás-érzékelést? Bègue munkacsoportja azt a nézetet képviseli, hogy józan állapotban erős kognitív kontroll alatt tartjuk, állandóan felülvizsgáljuk a szándékossági torzítást. Ha például valaki kétértelműen viselkedik, megpróbáljuk többféleképpen is értelmezni a magatartását. Az alkoholfogyasztás módosult tudatállapotot hoz létre, amelyben egyrészt oldódik ezt a gátló funkció, gyengül a kontroll. Másrészt beszűkül a figyelem: a részeg személyben „csőlátás” jön létre, egyszerre csak kevesebb információt tud feldolgozni. A részegek nem feltétlenül lesznek mind agresszívek, mert az alkohol az ivást megelőző hangulatunkat, érzelmi állapotunkat erősíti fel. Aki legjobb barátai körében a jó érzés fokozására iszik, az nevetgél, viccelődik (bár persze ennek a vidámságnak az elfogyasztott ital mennyiségével arányosan csökken a szellemi színvonala). Aki azonban munkahelyi vagy családi problémáit, frusztrációját fojtja az italba, annál csak az ivás kezdeti szakaszában érvényesül a relaxáló hatás, utána nagy eséllyel a dühös, agresszív érzések kerülnek felszínre. Ezután csak egy apró, véletlen koccanás kell, és a szándékossági torzítással kombinált, beszűkült gondolkodású részeg ember indulatai robbannak.
(ban)
Ajánlott cikkeink
Csaknem félmillió gyerek él Magyarországon alkoholista szülővel
A gyerekek netes biztonsága terén komoly kihívások elé nézünk
A Hintalovon Alapítvány 2022-es évről megjelent Gyermekjogi jelentése az egészségügyi ellátórendszer nehézségei mellett felhívja a figyelmet a gyerekekre leselkedő internetes veszélyekre is.
Tudatos alkoholfogyasztás karantén idején
Az alkohol ősidők óta része számos kultúrának, a szociális összejövetelek „olajaként” tartják számon, sok helyütt furcsán is néznek arra, aki ásványvízzel koccint. Népszerűsége ellenére tudjuk, hogy ...
Találkozás (egy hajléktalannal)
Akármennyire viszolygok az ilyen csonka találkozások kellemetlenül feszélyező, fölöslegesen kelletlen érintkezésétől, mégsem kerülök lejjebb a járdáról – ugyanis egyetlen ilyen mozdulat, kitérés ...
Lelkünket védő mechanizmusok - Hárításaink…
Az elhárító mechanizmusok lényegében olyan pszichés működéseink, amelyek segítségével az elfogadhatatlannak gondolt, vagy kellemetlen, kínos, túl fájdalmas lelki tartalmaktól igyekszünk szabadulni.
Lehet-e a függőséget gyógyítani?
1. Függőség és társadalom
A szenvedélybetegségeket, különös tekintettel a szerhasználatra, sokáig akaratgyengeségként, sőt erkölcsi hiányosságként értelmezték.
MINDENNAPI PSZICHOLÓGIA ONLINE MAGAZIN 2026/1 Lélek és gépek
Az előfizetés ára 7,560 Ft. Több, mint 15% kedvezmény éves előfizetés esetén!
Előfizetek
