Pszichológia 2.0 - Mentális egészség a mesterséges intelligencia korában. Test, lélek, gének és a gépek találkozása

A technológia és a mentális egészség kérdése napjaink egyik legforróbb témája. A mesterséges intelligencia soha nem látott ütemben formálja a mindennapokat – és velük együtt az emberi lélek működését is. 2026-os első lapszámunk arra vállalkozik, hogy két nézőpontból vizsgálja meg a technológia és a pszichológia kapcsolatát: egyrészt, hogy miként hatnak a digitális eszközök, az AI és az online környezet az emberek mentális egészségére, másrészt, hogy hogyan segíthetik ezek az eszközök a pszichológusokat a lelki jóllét megőrzésében és helyreállításában.

Körkérdésünket is a fentiek mentén tettük fel: ezúttal arra voltunk kíváncsiak, hogy segítő szakemberként mik az eddigi tapasztalatok és a megélések: milyen hatással van az AI vagy más technológiai eszköz (hordható, monitorozó eszközök, VR-szemüveg stb.) a páciensek életére és a terápiás folyamatokra. Több állandó szerzőnk – köztük Árkovits Amaryl, Dálnoki Dominika, Magyary Ágnes, dr. Marjai Kamilla és dr. Szondy Máté – vállalkozott a feladat megválaszolására, gondolatébresztő írásaik segítenek más perspektívából ránézni új, immáron „MI-terapeuták” által is befolyásolt világunkra.

Az biztos, hogy rengeteg, a fentiekkel kapcsolatos megoldandó feladat vár a szakemberekre. „Az AI pontosan azt csinálja túl jól, amit az emberi kapcsolatokban a legnehezebb: empátiát mutat. De épp mert ezt tökéletesen, korlátok nélkül teszi, képes elmosni a határt a megértés és a beleolvadás, a segítség és az érzelmi visszhang között. A kérdés tehát nem az, hogy az AI képes-e együttérezni – hanem az, hogy képes-e felelősséggel bánni azzal, amit az empátia pszichológiailag kivált.” Figyelmeztet bennünket dr. Vajda János. Cikkében pszichológiai és jogi kérdéseket vizsgál az ismertebb AI-chatbot-tragédiák tükrében. Ha mélyebben beleásnánk magunkat abba, hogy valójában mi is az empátia, Mannhardt András kalauzolásával megtehetjük ezt, bár nem lesz könnyű dolgunk, mert „valójában még a tudomány sem jutott teljes egyetértésre ebben a kérdésben”.

Turóczi Hajnalka a hordható digitális egészségmonitorozó eszközök megfelelő használatához gyűjtötte össze a legfontosabb tudnivalókat, Jakabffy Éva pedig mimetikus elsősegély gyorstalpalóval ajándékoz meg minket, hiszen mintha egyre nehezebb lenne megőrizni józan ítélőképességünket. „A mai digitális érában beléptünk a hipermimézis korszakába. Az algoritmusok és a közösségi média felületei mérhetetlenül felgyorsítják az utánzási folyamatokat. A hipermimézis állapotában agyunk már nem képes lépést tartani az ingerek sebességével, így az egyéni ítélőerő teljesen feloldódik a tömeglüktetésben.”

Papp Ágnes Rita Mérő Lászlóval beszélget, aki szerint a mesterséges intelligencia térhódítása nem veszély, hanem egy izgalmas fejezet az emberiség kódfejtő történelmében, amely a kreativitás és a kritikai gondolkodás felértékelődését hozza el. Az optimista tudós hangsúlyozza: a jövő kulcsa nem a tiltás, hanem az eszközök értelmes használatának elsajátítása, miközben gondolkodásunkat a tudomány mellett a hit, a művészet és az intuíció egyaránt segítheti a világ megismerésében. 

A tavaszra reflektálva néhány örökzöld témával is készültünk: Ullmann Tamás ezúttal a szerelem értelméről szól, Fekete Mártonnal a böjtről és Domenico Scarlatti szonátáiról merenghetünk, Kürthy Anna az iskolapszichológusok láthatatlan világát, munkájuk fontosságát mutatja be, Zákányi Virágpedig az irigység mibenlétét vizsgálja, rávilágítva arra, hogy érdemes kiszedni az erkölcsi „hiba” skatulyából, és inkább olyan érzelmi tapasztalatként tekinteni rá, amely fontos önismereti információval szolgálhat. 

Börtönpszichológia és emberi sorsok: Fliegauf Gergely kriminálpszichológus szemével bepillanthatunk a rácsok mögötti „társadalmi fosszíliák” világába. Papp Ágnes Rita  Körvonal rovatunkban olvasható interjújából kiderül, miért káros a bosszúvágyra épülő büntetés, és hogyan válhatna a börtön a gyógyítás és a valódi reintegráció színterévé. Ismerjék meg a szakembert, aki szerint a szabadságelvonás önmagában a büntetés, minden másnak az emberségről kellene szólnia. 

Ismertetőnket Gyarmathy Éva mondataival zárjuk, akinek tavaszi lapszámunkban olvasható cikke a digitális világ gyerekekre gyakorolt hatásait elemzi. „A technológiai-kulturális evolúció arról szól, hogy hogyan tanulnak meg a gyerekek embernek lenni egy változó világban. Minden alkalmazás, robot vagy digitális tevékenység a kulturális átadás láncolatának része. A kihívás az, hogy a gyerekeket az emberi kogníció alapjait megtartva a partneri kapcsolatokba vezessük inkluzív és etikus részvétel által. Mindezt nem évezredek, hanem évtizedek, sőt évek alatt kell meglépni.”

Lélek és gének 

A nehézségek, traumák és elakadások mellett a pszichológia jelentős feladata annak a tanulmányozása is, hogy mi teszi az életet tartalmassá, a közösségeket gyarapodóvá, és hogy milyen erőforrásokkal küzdhetünk meg a problémáinkkal. A pozitív pszichológia elsősorban a boldogság és a pozitív mentális állapotok tanulmányozása révén vált ismertté, ezzel pedig új fejezetet nyitott az emberi működés megismerésében. Megközelítése megszólítja a hétköznapi embereket, a mindennapokban is jól alkalmazható válaszokat kínál, így hamar népszerűvé vált. 

A Mindennapi Pszichológia aktuális számában többek között erről az érdekes témáról is olvashatnak, de olyan izgalmas kérdésre is keressük a választ, hogy vajon megjósolható-e a jövőnk? Mindenkit foglalkoztat ugyanis a sors, a végzet, az adottság és a hajlam összefüggése. Bizonyos élethelyzetekben fokozottan szeretnénk tudni, tehetünk-e valamit azért, hogy változtassunk aktuális fizikai, illetve mentális állapotunkon. Az epigenetika azt kutatja, hogy az örökölt tulajdonságok érvényesülésére hogyan képesek hatni a környezeti hatások. 

De legalább ilyen fontos szerepe van a hormonoknak is, amelyek valójában viselkedésünk karmesterei, személyiségünk csendes mozgatórugói, és boldogságérzetünket is befolyásolják. Hogy milyen hatással bírnak, és milyen gondot okozhat alul- vagy túlműködésük, szintén kiderül aktuális számunkból. 

Hogy könnyedebb témát is ajánljunk, olvassák el útikalauzunkat boltkórosok számára! Megtudhatják, hogy csak imádnak vásárolni vagy már függővé váltak ettől a tevékenységtől. Ha válaszolnak a lapban feltett kérdésekre, kiderül, hogy jó-e, ha megszólal a fejükben a vészcsengő. Akit a mozaikcsaládok buktatói érdekelnek vagy szeretnének választ kapni arra, miért lépnek mindig ugyanabba a folyóba, ha párkapcsolati sémákról van szó, olvassák el aktuális lapszámunkat.