2026/1 lapszám Lélek és gépek

Megjelent idei első lapszámunk! Keresse a nagyon újságárusoknál vagy rendelje meg webshopunkban!

Pszichológia 2.0 – Mentális egészség a mesterséges intelligencia korában

A technológia és a mentális egészség kérdése napjaink egyik legforróbb témája. A mesterséges intelligencia soha nem látott ütemben formálja a mindennapokat – és velük együtt az emberi lélek működését is. 2026-os első lapszámunk arra vállalkozik, hogy két nézőpontból vizsgálja meg a technológia és a pszichológia kapcsolatát: egyrészt, hogy miként hatnak a digitális eszközök, az AI és az online környezet az emberek mentális egészségére, másrészt, hogy hogyan segíthetik ezek az eszközök a pszichológusokat a lelki jóllét megőrzésében és helyreállításában.

Körkérdésünket is a fentiek mentén tettük fel: ezúttal arra voltunk kíváncsiak, hogy segítő szakemberként mik az eddigi tapasztalatok és a megélések: milyen hatással van az AI vagy más technológiai eszköz (hordható, monitorozó eszközök, VR-szemüveg stb.) a páciensek életére és a terápiás folyamatokra. Több állandó szerzőnk – köztük Árkovits Amaryl, Dálnoki Dominika, Magyary Ágnes, dr. Marjai Kamilla és dr. Szondy Máté – vállalkozott a feladat megválaszolására, gondolatébresztő írásaik segítenek más perspektívából ránézni új, immáron „MI-terapeuták” által is befolyásolt világunkra.

Az biztos, hogy rengeteg, a fentiekkel kapcsolatos megoldandó feladat vár a szakemberekre. „Az AI pontosan azt csinálja túl jól, amit az emberi kapcsolatokban a legnehezebb: empátiát mutat. De épp mert ezt tökéletesen, korlátok nélkül teszi, képes elmosni a határt a megértés és a beleolvadás, a segítség és az érzelmi visszhang között. A kérdés tehát nem az, hogy az AI képes-e együttérezni – hanem az, hogy képes-e felelősséggel bánni azzal, amit az empátia pszichológiailag kivált.” Figyelmeztet bennünket dr. Vajda János. Cikkében pszichológiai és jogi kérdéseket vizsgál az ismertebb AI-chatbot-tragédiák tükrében. Ha mélyebben beleásnánk magunkat abba, hogy valójában mi is az empátia, Mannhardt András kalauzolásával megtehetjük ezt, bár nem lesz könnyű dolgunk, mert „valójában még a tudomány sem jutott teljes egyetértésre ebben a kérdésben”.

Turóczi Hajnalka a hordható digitális egészségmonitorozó eszközök megfelelő használatához gyűjtötte össze a legfontosabb tudnivalókat, Jakabffy Éva pedig mimetikus elsősegély gyorstalpalóval ajándékoz meg minket, hiszen mintha egyre nehezebb lenne megőrizni józan ítélőképességünket. „A mai digitális érában beléptünk a hipermimézis korszakába. Az algoritmusok és a közösségi média felületei mérhetetlenül felgyorsítják az utánzási folyamatokat. A hipermimézis állapotában agyunk már nem képes lépést tartani az ingerek sebességével, így az egyéni ítélőerő teljesen feloldódik a tömeglüktetésben.”

Papp Ágnes Rita Mérő Lászlóval beszélget, aki szerint a mesterséges intelligencia térhódítása nem veszély, hanem egy izgalmas fejezet az emberiség kódfejtő történelmében, amely a kreativitás és a kritikai gondolkodás felértékelődését hozza el. Az optimista tudós hangsúlyozza: a jövő kulcsa nem a tiltás, hanem az eszközök értelmes használatának elsajátítása, miközben gondolkodásunkat a tudomány mellett a hit, a művészet és az intuíció egyaránt segítheti a világ megismerésében.

A tavaszra reflektálva néhány örökzöld témával is készültünk: Ullmann Tamás ezúttal a szerelem értelméről szól, Fekete Mártonnal a böjtről és Domenico Scarlatti szonátáiról merenghetünk, Kürthy Anna az iskolapszichológusok láthatatlan világát, munkájuk fontosságát mutatja be, Zákányi Virág pedig az irigység mibenlétét vizsgálja, rávilágítva arra, hogy érdemes kiszedni az erkölcsi „hiba” skatulyából, és inkább olyan érzelmi tapasztalatként tekinteni rá, amely fontos önismereti információval szolgálhat. 

Börtönpszichológia és emberi sorsok: Fliegauf Gergely kriminálpszichológus szemével bepillanthatunk a rácsok mögötti „társadalmi fosszíliák” világába. Papp Ágnes Rita  Körvonal rovatunkban olvasható interjújából kiderül, miért káros a bosszúvágyra épülő büntetés, és hogyan válhatna a börtön a gyógyítás és a valódi reintegráció színterévé. Ismerjék meg a szakembert, aki szerint a szabadságelvonás önmagában a büntetés, minden másnak az emberségről kellene szólnia. 

Ismertetőnket Gyarmathy Éva mondataival zárjuk, akinek tavaszi lapszámunkban olvasható cikke a digitális világ gyerekekre gyakorolt hatásait elemzi. „A technológiai-kulturális evolúció arról szól, hogy hogyan tanulnak meg a gyerekek embernek lenni egy változó világban. Minden alkalmazás, robot vagy digitális tevékenység a kulturális átadás láncolatának része. A kihívás az, hogy a gyerekeket az emberi kogníció alapjait megtartva a partneri kapcsolatokba vezessük inkluzív és etikus részvétel által. Mindezt nem évezredek, hanem évtizedek, sőt évek alatt kell meglépni.”

Keresse a Mindennapi Pszichológia magazint a nagyobb újságárusoknál 2026. február 22. után, vagy rendelje meg most a webshopunkban a nyomtatott kiadványt február 12.-i postázással! Ha online szeretné olvasni, ezen a linken már ma elolvashatja cikkeinket.

A magazinban szereplő cikkekről részletesen itt talál információt.

Most kedvezményes csomagban két print példányt is hazavihet! Vásárolja meg Lélek és gének korábbi lapszámunkkal együtt és tudjon meg még többet a test, a lélek és a technológia találkozásáról  egyenesen szakértőink tollából!