Párommal több mint 3 éve együtt vagyunk, nem költöztünk még össze. Hetente egyszer találkozunk, de akkor két napot együtt vagyunk. Mostanában úgy érzem, kb. 2 hónapja, hogy a kapcsolatunk részemről se
vele, se nélküle kapcsolat. Mikor együtt vagyunk, ő próbál minden percet csak velem tölteni, senki mással, hiába jönnek hozzá a barátai, igyekszik elküldeni őket, hogy velem lehessen, ahelyett, hogy elmennénk valahová. Úgy érzem, főként ez a bajom, hogy nem megyünk el sehová sem kikapcsolódni, hanem bent ülünk a lakásban. Hiába mondom neki, hogy menjünk el valamerre, ő nem szeretne. Mostanra már addig fajult ez a dolog, hogy nekem teljesen elment a kedvem mindentől. Hiába jó vele a szex, sajnos már ahhoz sincs kedvem. Úgy érzem, hogy szeretem, de unalmas ez a kapcsolat így. Mindig ugyanazt csináljuk szinte. Veszekszünk mostanában, de utána kibékülünk, egy ideig jó minden, és utána megint ugyanaz lesz, mint előtte. Vagy már csak a ragaszkodás miatt érzem így magam? Hormonális fogamzásgátlót szedtem 5 hónapig (most hagytam abba), nem tudom, esetleg ez is közrejátszhat-e, hogy így érzem magam vele kapcsolatban?
Válaszát előre is köszönöm.

Kedves Kérdező!

Nem hiszem, hogy az érzései a fogamzásgátló tablettának köszönhetők. Ha hetente egy alkalommal találkoznak, akkor érthető a párja igyekezete, miszerint az együtt töltött időt valóban szeretné Önnek szentelni. Ez szép és nemes dolog… ám itt jön az a bizonyos „de”. Levele alapján úgy tűnik, hogy azt a boldogságot és örömet, amit együtt átélhetnek, a barátja szeretné a négy fal között tartani – ha úgy tetszik, kisajátítani. Ezzel szemben Ön inkább arra vágyna, hogy ugyanezeket az érzéseket kiszabadítsa a lakás fogságából.

Próbálja megértetni a férfivel, hogy az együtt töltött idő semmit sem veszít az értékéből, ha olyan programokat szerveznek, amelyekhez ki kell mozdulni. Nem kell „nagy” és költséges dolgokra gondolni, kezdésnek egy séta, egy fagyizás, egy közös ebéd is megteszi. Mondja el neki, nem kell félnie attól, hogy a varázs megtörik, vagy esetleg elveszti Önt. Sőt, éppen ellenkezőleg: ha Önök nem mozdulnak (a szó szoros értelmében), akkor a kapcsolat sem fog, és ez vezet el az együtt töltött idő elértéktelenedéséhez és az érzelmek széthullásához! Kérdezzen rá, mi az oka annak, hogy nem szeretne kimenni a lakásból! Fél, szorong valamitől? Elképzelhető, hogy ez áll a háttérben, erre azonban van segítség és megoldás.

Az állandó veszekedés-kibékülés mókuskereke is azt mutatja, hogy mindkettejükben ott van a feszültség, ám senki sem mer mozdulni, inkább belekapaszkodnak a vélt „biztosba,” ami azonban szép lassan szét fog mállani az ujjaik között.

Beszéljék meg és próbáljanak közös nevezőre jutni!

Üdvözlettel:
Herceg Attila