30 éves vagyok, és úgy érzem, utál az anyám. Korán eljöttem a szülői házból, és úgy érzem, az is az oka ennek, de arra is gondolok, hogy mikor gyerek voltam és bárányhimlős, anya babát várt, de az orvosok tanácsára elvetette a himlő miatt. Ezt véletlenül tudtam meg a mamámtól, lehetséges, hogy azóta is utál. Most is voltam nála a családommal, és nem csak én, mindenki úgy érezte a 4 napból az utolsó kettőben, hogy azt kívánja, mikor megyünk már el, csak éppen nem mondja, pedig ő hívott meg minket. Utálom magam, és ilyenkor úgy érzem, anyának se vagyok jó, konkrétan semmire sem. A párom is jobbat érdemelne tőlem.

Kedves Kérdező!

A bárányhimlő miatt elvégzett abortusz máig kibeszéletlen téma Ön és édesanyja között. Így csak feltételezi, hogy anyja utálja Önt ezért. Az abortusz után – főleg, ha nem saját motivációból történik – ugyanúgy gyászfolyamat indulhat el, mint ha egy már megszületett gyermeket veszítenénk el. A gyász során kialakulhat harag, düh, és ez – akár tudattalanul – irányulhatott Önre. Sajnos erre nem gondoltak édesanyja orvosai, és nem javasolták neki, hogy foglalkozzon vele, járjon kezelésekre. Ezt érezhette gyerekkorában, és talán emiatt nem olyan szoros a kapcsolata édesanyjával, mint szeretné. Lehet, hogy saját magára is haragszik? Hibáztatja magát születendő testvére haláláért... Miért utálja saját magát? Semmit sem írt arról, miért elégedetlen saját magával, miért érzi úgy, hogy párja jobbat érdemelne. Édesanyja nehéz döntést hozott, amikor a terhesség megszakítása mellett döntött. Ez nem egy választás volt Ön és leendő testvére között, hanem egy választás, hogy nem kockáztatja a magzat életét, egészégét, és nem vállalja egy súlyosan sérült gyerek megszületését, vagy ennek lehetőségét.

Ahhoz, hogy továbbléphessenek, meg kell próbálnia megbeszélni ezt a témát az édesanyjával. Legjobb kérdésekkel kezdeni a beszélgetést. Meséljen a terhességéről, miért kellett megszakítani, mit érzett akkor, hogyan tudta túltenni magát rajta? Milyen volt a döntési folyamat, kapott-e segítséget? Kire számíthatott? Talán a beszélgetés folyamán arra is ki lehet térni, hogy mit érzett ekkor Ön iránt, haragudott-e Önre, változtak-e az érzései Önnel kapcsolatban? Lehet, hogy ehhez a beszélgetéshez külső segítség kell. Ez lehet egy olyan rokon, akit mindketten elfogadnak, vagy egy közös barát, aki segít abban, hogy ne bántsák egymást, szóba tudjanak állni egymással. Saját problémái kezelésére felkereshet egy pszichológust, aki segít megérteni, miért elégedetlen saját magával. Szakember a MIPSZI oldalain is találhat.

üdvözlettel

bárdos kata