Abban kérem segítségét, hogy a lehető legkevésbé fájdalmas megoldást találjam meg 13 éves lányom számára. Az alapfelállás a következő: feleségemmel két gyermeket nevelünk: fiam 10 éves múlt, igyekvő, életvidám és jó tanuló fiú, ám néha előbújnak nála a saját maga elfogadását érintő lelki kitörések (pl. 3-4 hetente anyánál kisírja bánatát, majd felfrissülve tovább éli vidám életét). Ugyanakkor van egy 13 és fél éves lányunk, akinek olyan zenei érzéke van, hogy zenét tanult családtagjai is irigykedve figyelik. A zenét soha nem tanulta tanárnál, a szolfézst nem ismeri (és nem is akarja tanulni), de gyönyörűen zongorázik és önmagától tanulja a hegedűjátékot is (hallás után). Művészi naiv hajlamai grafikai, festészeti alkotásaiban is megnyilvánulnak, érzékeny lelkületű, kissé már-már koravén gyermek. A kezdeti kiváló tanulmányi eredményei a jó felé tendálnak mára (nyolcadikos), a továbbtanulás előtt ez nem túl szerencsés. Emellett imádja a lovakat, rendszeresen lovagol. Ugyanakkor egy igen zárkózott személyiség, habár mi mindketten igyekeztünk szerény lehetőségeinkhez mérten mindent megadni nekik, szabadelvű légkörben, demokratikusan hoztunk együtt döntéseket.
Mára eljutottunk odáig, hogy az egyetlen párkapcsolata lányunknak egy tőle 100 km-re lévő faluban él. Közel 8 hónapon keresztül abban a hitben éltünk, hogy a srác 16 éves és szakmunkásképző suliban tanul (nekünk így mutatkozott be). Ugyan nem örültünk a kapcsolatnak, de lányunk boldogságát látva elfogadtuk a helyzetet. Havonta egyszer meglátogatott bennünket a fiú a mi beleegyezésünkkel. Ám 8 hónap után kiderült, hogy valójában 21 éves és már dolgozik. A fiú személyisége inkább visszahúzódó, tisztelettudó és a 16 éves kora is hihetőnek tűnt (erős testalkatú, izmos felépítésű fizikuma miatt).  Tudomásunk szerint (eddig mindig a mi házunkban találkoztak), nemi kapcsolat nem történt közöttük, úgy tűnt, művészetről beszélgettek inkább, de az első csók már régen elcsattant.
A lányom és ő is közösen hazudtak nekünk a koráról, mi pedig a feleségemmel sokkos állapotban állunk most, nem tudjuk, mitévők legyünk. Eddig abban a hitben éltünk, hogy a család egysége, a közös bizalom átsegít minden nehézségen bennünket. Ha közösen hozunk meg döntéseket, empátiát érzünk egymás iránt, az átsegít bármilyen krízisen. Ugyanakkor most az egész világnézetünk porlik szét, a bizalmunk oszlik semmivé. Amellett, hogy véleményem szerint ez már a bűncselekmény kategóriája és első reakcióm a „kapcsolat” azonnali és végérvényes megtiltása, mégis szeretnénk a legkisebb lelki fájdalmat „okozni” lányunknak.

Kedves Mr. Szabadelvű Apa!

Levelének végével kezdem. Nem értem, mit tartanak bűncselekménynek? A kor letagadását? Ez tényleg fájó dolog lehet, hiszen korábban meg tudták beszélni a dolgokat. Ettől még nem bűncselekmény. Érdemes lenne átnézni, hogy mi vezetett ide. Miért kellett letagadni ezt a nagy korkülönbséget. Miért gondolta azt a lányuk, hogy Önök nem fogadnák el a valóságot (ami be is jött)? Nehéz a helyzet, mert 8 év korkülönbség hatalmas ebben az életkorban, ugyanakkor egy felnőtt pár esetében mindennapos lehet.

Még nehezebb, hogy lányuk általános iskolás, kislány, épp hogy serülő, a fiú pedig már önálló, dolgozó férfi. Amíg nem derült ki a korkülönbség, addig nem aggódtak a szexuális kapcsolat miatt, most, hogy tudják a fiú korát, már bűncselekményre gondolnak (13 éves korban a szexuális cselekmény akkor is megrontás, ha a partner csak 16 éves). Úgy tűnik, hogy eddig megfelelő kontroll alatt tartották a fiatalok kapcsolatát, mindig Önöknél találkoztak, így figyelhették, mi történik velük. Ha most szigorítanak ezen, kitiltják a fiút, akkor a házon kívül fognak találkozni és talán belehajtják a lányukat egy idő előtti szexuális kapcsolatba.

Talán a nevelési hagyományaiknak jobban megfelelne az elfogadás, a sok beszélgetés a fiatalokkal, mely tiszteletben tartaná az érzelmeiket, de segítene tudatosítani a fejlődésbeli és jogi akadályokat. A hosszú együttjárás megalapozhat egy tartós, mély kapcsolatot, amit nem rontanak el az elsietett szexszel. Kislányuk értelmes, sokoldalúan tehetséges, visszahúzódó, művészlélek. Számára a tanulás nagyon fontos. Egy 21 éves fiú már elég érett lehet arra, hogy ezt belássa és támogassa. Talán még szövetségesük is lehet abban, hogy kislányuk tanuljon és fejlessze magát. A kölcsönös bizalom így segítheti át magukat a bajokon. Ha lányuk tanul, zenél és fest, a fiú pedig dolgozik, akkor esetleg a kapcsolat magától is kihűlhet, egyszerűen azért, mert más életszakaszban vannak, és ha így lesz, nem kell majd lányuk szemrehányó szemébe nézniük azért, mert eltiltották őket.

üdvözlettel

bárdos kata