Húszas éveim elején járok, immár lassan 2 éve vagyok együtt egy nálam 3 évvel idősebb fiúval. Nekem ő az első komoly kapcsolatom, és örülök, hogy vele tudtam átélni azt a bizonyos első alkalmat. Ahogy telt az idő, egyre jobban megszerettem és nagyon erős kötődés alakult ki. Azonban van bennem valami, ami nem hagy nyugodni... Valahogy azt érzem, hogy nagyon szeretem őt, nem tudnám megbántani, nem tudnék elszakadni tőle, de közben vonz az is, hogy másokkal is legyek majd és tapasztalatot gyűjtsek. És itt jön a képbe az, hogy nemrég egy buliban csókolóztam egy fiúval, akivel régebb óta ismerjük egymást, és tény, hogy mindig is volt köztünk vonzalom. A csókolózás után nem fogtam még fel, mit tettem, de utólag nagyon megbántam, mert tudom, hogy fordított esetben én se nagyon örülnék, ha ez kiderülne a barátomról. Próbálom úgy felfogni, hogy ez csak egyszeri alkalom volt, hibáztam és többet nem fog előfordulni, de közben mindennap eszembe jut és nem tudom, mit tegyek... Azt érzem, rossz ötlet lenne elmondani a barátomnak, mert számára ez rettenetesen érzékeny téma. Az előző barátnője megcsalta, így gondolom elég nagyot csalódna bennem, persze jogosan, hiszen én is csalódtam magamban... Nem tudom, mit tegyek, elmondjam-e neki és kockáztassam meg, hogy egy hiba miatt vége legyen azzal, akit nagyon szeretek?

Kedves Kérdező!

Valóban nehéz dilemmáról beszélünk, hiszen (jó esetben) különböző értékrendek ütköznek egy hasonló helyzetben. Szeretem a párom, értéknek tartom az elkötelezett, monogám párkapcsolatot, de közben vonz az ismeretlen, az újdonság. Értéknek tartom az őszinteséget, de félő, hogy túl nagy árat kell ezért fizetnem.

Minden kapcsolatban vannak olyan időszakok, amikor át kell gondolni, hogy kik is vagyunk egymás számára, ahol a kapcsolat tart, az jó-e mindkettőnknek. Talán ebben a csókban - ha nem is tudatosan - ez a dilemma fogalmazódik meg. Szeretem a párom, de azt tudjuk-e egymásnak nyújtani, amire a másiknak szüksége van. Ha jól értem, Ön most pezsgésre, izgalomra vágyik, és úgy érzi, hogy egy stabil, évek óta tartó kapcsolat ezt nem tudja megadni. Azt gondolom, hogy ez nagyobb dilemma, mint hogy tényeket közlök-e a másikkal, vagy sem. Ha úgy ismeri a párját, hogy a csók ténye egy jó beszélgetés, közös álláspont kialakításában segítene, lehet, hogy érdemes elmondani. Ha úgy érzi, inkább lenne romboló, akkor a csók ténye nélkül is át kéne gondolniuk, hogy ki mit vár jelenleg ettől a kapcsolattól.

Úgy érzem, mintha úgy gondolna a jelenlegi kapcsolatára, hogy egy kétéves kapcsolat az csak egyhangú lehet, és csak más fiúkkal lehet izgalmat, újdonságot megélni. Ha pezsgésre vágyik, tegyenek érte közösen! Aztán még mindig van idejük eldönteni, hogy ez így jó-e Önöknek.

Összességében tehát nem vagyok benne biztos, hogy a csók tényének a közlésén van a hangsúly. Sokkal inkább fontosabb, hogy az a csók miért csattant el, és hogy a mögöttes igényeket ki tudják-e elégíteni ebben a kapcsolatban.

Üdvözlettel,

Kovács Réka