A legnagyobb problémám az, hogy egyszerűen nem sikerül a nyelvvizsgát letennem angolból középfokon, most voltam harmadjára és megint bukta lett.... Viszont a szóbeli, amikor ugye ténylegesen lemérik, hogyan tudok válaszolni és megérteni azt, amit kérdeznek, mindig sikerült, de a magnó és az írásbeli bukta... egyszerűen nem tudom, mihez kezdjek! Rengeteget tanulok, sorozatot nézek és olvasok angolul, de már rendesen a nyelvvizsga szó hallatán kiugranék az ablakon! Tanárhoz járok folyamatosan, és sose mondta, hogy buta lennék hozzá, mindig megdicsért! Meg akárhányszor külföldön voltunk, mindig én beszéltem és érdekes, mindig megértettek! De nem megy, nincs meg. Már kezd elhagyni minden reményem! És az a legnagyobb baj, hogy más téren is már kezd elhagyni a remény! Főleg úgy, hogy a szüleim butának néznek, mikor elmondom, hogy nem sikerül, és azt mondják, szálljak le a magas lóról és ne legyenek nagyratörő álmaim.. Így emiatt amit régen megálmodtam, mára szertefoszlott! Lehet, hogy jobb lenne pszichológushoz járnom?! Ha értem az angolt, tudom, szeretem és csinálom, gyakorlok, akkor nem tudom, miért nem megy egyszerűen...

Kedves Crystal!

Nagyon szerencsés, hogy készségszinten ilyen jól használja a nyelvet, beszél, olvas, filmet néz. A mindennapi élethez, és sok esetben a munkához ennyi bőven elég. Sokkal nehezebb a helyzet, ha a nyelvvizsga pl. a diplomához, vagy valamilyen állás betöltéséhez szükséges. Tapasztalataim szerint az írásbeli vizsga teljesítéséhez nagyon sokféle készség szükséges. A legnagyobb nehézséget az jelentheti, ha magával a nyelv tanulásával van gondja, ha pl. magyar nyelvtanból is voltak nehézségei. A tételes nyelvtan – mint elméleti háttér – mechanikusan megtanulható, be lehet vágni a kivételeket. Az angol nyelvtan azonban nagyon különbözik a magyartól, pl. az igeidők megkülönböztetése nagyon finom érzékelést igényel. Nagy nehézséget szokott jelenteni a szövegértés. Sokféle kiejtés, rövidítés, tempó nehezíti. Sokkal könnyebb megértetni magunkat, mint megérteni másokat. Különösen akkor, ha élő beszédet kell megérteni.

Fontos hogy szembenézzen azzal, hogy valóban szükséges-e a nyelvvizsga az életéhez. Nem az a kérdés, hogy buta-e a tanuláshoz, hanem az, hogy megvannak-e azok a készségek Önben, amelyek a nyelvtanulás ezen részéhez kellenek. Ehhez meg kell vizsgálnia nyelvtani eredményeit iskolás korából. Milyen volt a helyesírása, hányas volt nyelvtanból? Ha nyelvtanárt választ, kifejezetten olyat keressen, aki az írásbelire készít fel. Megállapodásukban kifejezetten ezt kérje. Vannak olyan gyakorlatok, ahol pl. híres emberek élő beszédét kell megérteni úgy, hogy a homályos részeket vissza lehet hallgatni, lelassítani stb. A félelmek, gátlások már a felkészülés során is hátráltathatják, a magas szülői, környezeti elvárások a tanulásban is akadályozhatják. Ha ez a félelem már túl erős, akkor tényleg érdemes pszichológushoz fordulnia, aki átsegítheti ezen az időszakon. Ha az derül ki, hogy a nyelvtan megtanulása a múltban is legyőzhetetlen akadályt jelentett, akkor – szakértői vizsgálati eredmény felhasználásával – felmentés is kérhető.

üdvözlettel

bárdos kata