Egy tinédzser lány vagyok aki mindig marcangolja magát. Minden lány barátnőmet szebbnek, jobbnak látom, mint magamat. Nincs önbizalmam, és néha túl meggondolatlan vagyok. Nincs egyetlen olyan barátnőm sem, akinek minden titkomat elmondhatnám, sokszor
gondolok a halálra. Nem tudom, hogyan  legyek pozitiv személyiség és olyan ember, aki ki tud állni magáért, ha arról van szó. Semmi szépséget nem találok magamban. Mindig más barátnőm bőrébe akarok bújni...

Kedves Tinédzser lány!

Kérlek, úgy olvasd a soraimat, hogy azt szeretném velük üzenni: nem vagy egyedül! Tudom, hogy most nagyon kilátástalannak látod a helyzetedet, és úgy érzed sokszor, hogy te a vagy a legszerencsétlenebb az egész világon... de hidd el, ez nem a te hibád! Sőt, hülyén hangzik, de tulajdonképpen természetes, hogy ilyeneket gondolsz, érzel... átélni sokszor fájdalmas, de ez jelzi azt, hogy normális, egészséges vagy! Ilyen, és ehhez hasonló kínzó kételyeken, kérdéseken keresztül vezet az út egy érett, kiegyensúlyozott felnőtt személyiség felé. Persze ez még nagyon távolinak, szinte elérhetetlennek tűnik, de ott van ám.

Elkezdtél komolyan foglalkozni olyan igazi nagy kérdésekkel, mint az élet értelme, mibenléte, önmagad értéke, értékessége, képességeid, lehetőségeid tágassága határai, saját magad formálásának esélye és korlátai... célokat tűzöl ki, amelyek felé küzdesz, amikért tenni akarsz nap mint nap... észreveszed, hogy mások milyenek, megfigyeled őket, próbálod beépíteni a tapasztalataidat... ez fantasztikus!

Ha látsz olyat a kortársaid között, aki mintha mentes lenne mindezektől a nehézségektől: hát... nézz oda kicsit jobban. Állítom, egyikük sem olyan "szerencsés" (ha a tagadást lehet szerencsének nevezni), hogy tökéletesen bombabiztos önértékelése és hibátlanul működő társas kapcsolatai lennének. Maximum ügyesebben rejtegeti kétségeit, önmarcangolását mások (és saját maga) előtt. Te most csinálod ezt végig: tehát, kis szerencsével túl is leszel rajta hamarosan, és sokkal erősebben, gazdagabban kerülsz ki belőle.

Ehhez persze kell valaki, valami, ami átsegít a nehezebb szakaszokon. Akivel, ahol megtapasztalhatod az életed, önmagad szépségét: mert mindenki jó valamiben, és mindenkiben ott van a szépség! De senki nem fogja jobban akarni megtalálni, mint te magad... mi az, amit örömmel csinálsz? Amiben feloldódsz, amiben alkotsz? Csináld minél többet, és egyre jobb is leszel benne. Ki(k) az(ok), akikkel szeretsz együtt lenni? Légy velük, és lásd meg az együtt töltött idők apró örömeit. Lehet, hogy ott van melletted valaki, aki akár a barátnőd is lehetne, ha meg mernéd kockáztatni, hogy a bizalmadba fogadd? Mindannyian éhezünk bensőséges, megtartó kapcsolatra - kívánom, hogy te is találj ehhez megfelelő társat!

Ha van a sulidban iskolapszichológus, bátran keresd meg: ő megtartja a titkaidat, és további erőt adhat neked. A halállal kapcsolatos gondolataidról mindenképpen beszélj, kérlek, egy felnőttel, akiben (leginkább, vagy legalább valamennyire) megbízol: tud ez túl nagy teher lenni ahhoz, hogy egyedül cipeld.

Nagyon drukkolok neked! Biztos vagyok benne, hogy csodaszép pillangót rejtegetsz a gubóban... kívánom, hogy a maga idejében elő tudjon majd bújni, örömödre!

Üdvözöl

Simon Sarolta