49 éves férjes asszony vagyok, 2 felnőtt gyerekkel, az egyik még velünk él, a másik már teljesen önálló. 3 hónapja kapcsolatba kerültem egy régi ismerősömmel, aki iránt 32 éve plátói szerelmet éreztem, amiről ő nem tudott. Hevesen elkezdett udvarolni. Az elmúlt időben sokat beszélgettünk, találkoztunk is, nagyon működött köztünk az úgynevezett kémia. Ha együtt voltunk,
nagyon intenzív volt köztünk a kapcsolat. Őt 3 éve elhagyta a felesége, s hallomásból tudom, hogy a férfi zsarnoki természete miatt. Én ezt az oldalát még nem ismerem. De azt érzem, hogy elég birtokló személyiség. 5 hét ismeretség után feltette a kérdést, hogy élnék-e vele, otthagyva a férjemet, akivel már eléggé ellaposodott a kapcsolatunk, de ragaszkodik hozzám, mindent megtenne értem, jól élünk anyagilag és egyéb szempontból is. Nincs veszekedés, sokat dolgozik és eléggé elvan a kis világában. Én erre a kérdésre nem tudtam választ adni akkor. Az úriember eléggé vallásos egyébként, aki többször is meggyónta a kapcsolatunkat és folyton azt hangoztatta, hogy nagyon rosszul érzi miattam magát, bűn, hogy férjes asszonnyal van kapcsolata. /Most benne van egy nagyon nehéz és körülményes válásban, ami az anyagiak miatt van/ Több szerelmes dalt küldött nekem. El kellett olvasnom Máraitól az Igazi c. regényt és annak folytatásait, Vass Albert  Szívpalota titka c. versét. Folyamatosan hangoztatta, hogy gyötrődik miattam, de nem tud ellenállni nekem. Többször is eltűnt napokra, mikor nem írt. Egy idő után én kerestem, így kapcsolatban maradtunk. Két hete viszont egy nagyon szép együttlét után azt írta, hogy csodálatos estét töltöttünk együtt, de utána egész éjszaka gyötrődött, nincs realitása a kapcsolatunknak,
s nem akarja felborítani az életemet. Ha velem van, nem tud nekem ellenállni, de este csak szenved. Én írtam neki, hogy most ezt a kapcsolatot nem tudnám abbahagyni, mert annyira szép és egész életemben csak bánnám. Kértem, hogy beszéljük meg személyesen, de azt mondta, még gondolkozzunk. Ez két hete volt, azóta egyikünk sem írt a másiknak. Mit tegyek Ön szerint? Nagyon szenvedek, mert nagyon mélyek az érzéseim. Rettentően hiányzik, de nem akarom megalázni magam.

Kedves Hölgyem!

Házassága jó, de kapcsolatuk ellaposodott. Talán ezért sodródott bele ebbe az új kapcsolatba. Új barátja küzd saját dilemmáival, úgy tűnik, hogy nem tudja/akarja felvállalni a kapcsolatukat.

Kalandja felébresztette igényeit több intimitásra, intenzívebb szexre, több törődésre, vagyis, hogy ismét nőnek érezhesse magát. Férje már régen elszokhatott attól, hogy törődjenek egymással, az intimitás megszűnése, a szex hiánya miatt menekülhetett a „saját kis világába”. Mi lehetett az oka a kapcsolatuk kihűlésének – ma már nehezen kideríthető, de talán nem is fontos. Ön még mindig ragaszkodik hozzá, talán még szereti is, férje is kitartott Ön mellett. Talán még tehetnek azért, hogy újra egymásra találjanak.

A két hét szünet alkalmat ad mindkét félnek a gondolkodásra. Egy férfi, aki bűnnek tartja kapcsolatukat, előbb-utóbb a hite mellett dönt. Egy „birtokló” -  birtokló lesz újabb kapcsolataiban is. Mit gondol? Szeretné, ha irányítanák, korlátoznák, befolyásolnák? Beszélgessen férjével, hívja el valahova, csináljanak közös programot! Érdeklődjön kedvtelései iránt! Vegye fel vele a kapcsolatot! Próbálja meg elképzelni, milyen lenne nélküle! Mi az, ami hiányozna az életéből? Talán a közös programok segítenek abban, hogy ismét közel kerüljenek egymáshoz. Még a szex is feléledhet az érdeklődés, az intimitás felidézésével. Fordulhatnak párterápiával foglalkozó pszichológushoz is, aki segíthet az első lépésekben. Szakembert a MIPSZI oldalain is találhat.

üdvözlettel

bárdos kata