Tisztelt Szakemberek! Van nekem egy 4 éves és egy 15 hónapos kisfiam. A második kisfiam születése óta a nagyobbik gyermek teljesen megváltozott. A kicsi születésének éjszakáján a volt párom szülei vigyáztak rá, és azóta teljesen megváltozott a gyermek. Retteg, hogy elhagyom és magára marad. A gyermekeim között nincs különbség semmiben, a kicsi gondozásában is segíthetett nekem a nagyobbik fiam. De ennek ellenére is nagyon anyás lett. Rajtam kívül csak az óvodában hajlandó elmaradni egyedül, azon kívül sehol. Pedig a második terheségem elött és alatt is szívesen elutazott a kisfiam a szüleimhez vidékre. Most már ott tartunk, hogy velem sem szívesen mozdul ki otthonról a gyerek a szüleimhez, mert retteg valamitől. Nem tudom, hogy tudnék rajta segíteni, pedig mindene megvan mind a két helyen és imádják a szüleim. Hogyan tudnám kideríteni, mi is jár pontosan a gyermekem fejében?

Kedves Zsozsobaba!

Leveléből csak szőrmentén derül ki, hogy az elmúlt másfél évben kisfia nemcsak az Öntől való néhány napos különlétet kellett megélje a kistestvér születése kapcsán, de az édesapjától való különköltözést is (legalábbis erre következtetek a „volt párom” megfogalmazásból). A szeretett személyek elvesztésétől való félelem sokszor táplálkozik az ilyen különválós élményekből. Apránként, fokozatosan terhelve lenne érdemes más személyekkel is kialakítani azt a bizalomteli légkört, amiben kisfia biztonságban érzi magát.

Segíthetnek ebben az elválás-újratalálkozás motívumát magukban foglaló mesék, vagy akár az is, ha a saját játékba beleszövik ezt a témát (pl. kismackót hívják a barátai, de ő inkább anyukájával maradna, stb.). Kérdésére – honnan is tudhatjuk, mi jár gyermekünk fejében – is itt a válasz: figyelje csak meg, mondjuk egy ilyen játékban mi mindent ad kisfia a játékszereplők szájába, hogyan alakítja a történetet. Nagyon sokat megtudhatunk gyerekünk mozgatórugóiról, félelmeiről, hiedelmeiről a játékból, és lehetőségünk is van a játékhelyzet finom alakításával új megoldási módokat javasolni, kipróbálni.

Ha a következő óvodai évre sem javul a helyzet, és továbbra is ennyire félelemmel tölti el fiát az Öntől való elválás, akkor pedig javaslom, hogy kérjen konzultációs lehetőséget az óvodapszichológustól!

Üdvözlettel – Kiss Kinga