Pszichopata emberbe botlott a lányom, mit tegyek?? Lányom pár nap múlva 18, éves lesz. Kapcsolatunk mesébe illő volt, most egy rémálom. Mióta megismerte a fiút, nincs éjszakánk, se nappalunk. A fiú ráveszi mindenre. Hangfelvételt készít a beszélgetéseinkről és el kell hogy küldje neki. Olyan csúnyán beszél velem, hogy a szívem szakad meg, hogy hol az a gyerek, akit neveltem. Ha egy nap nyugodtan kezdődik, akkor a fiú addig nem hagyja békén, amíg nem kérdez tőlünk valami olyant, amivel teljesen felbőszít minket. Lányomat teljesen kontroll alatt tartja. Amikor hazaér, már hívja, az iskolában minden szünetben írni kell neki. Viszi iskolába, amikor vége a sulinak, megy érte. Elhitette vele, hogy a bulizás rossz dolog, pedig a lányom imádta a zenét, zenei suliba is jár. Az igaz barátai már elkoptak. Most mi következünk, mert azzal tömi a fejét, ha betölti a 18-at, akkor elviszi innen. Olyanokat írogat neki, hogy az ő családja milyen rendes, velünk ellentétben. Romániába akarja elvinni, hogy ott éljenek. Mint kiderült, a lányom mellett más lányoknak írogat. Persze mindent megmagyaráz! Már az első találkozásunk után olyan megmagyarázhatatlan rossz érzések kerülgettek. Mit tudok tenni??

Kedves Szülő!

Nem hitegetném azzal, hogy rövid távon bármilyen gyökeres változást okozó dolgot tudna tenni. Ami viszont sokkal fontosabb, hogy hosszú távon elérjék: a lányuk érezze, hogy bármi történjen is vele az életben, a szülői ház támogatja, szeretettel, melegséggel és elfogadással várja őt. Ezt első körben azzal tudják megalapozni, ha végiggondolják: vajon miért választotta a lányuk ezt a férfit? Mi az, amit megkap ebben a kapcsolatban, ami belevitte, ami benne tartja - a saját részéről? Mert persze amiket a férfi tesz, az nagyon feltűnő, színpadias, látványos - de ne felejtsük el, hogy azért ehhez egyelőre egy partner is kell, hiszen arról szó sincs, hogy életveszélyesen fenyegetné, vagy fizikai erővel stb. tartaná sakkban, fogságban a lányukat. Miért vevő ez a lány, fiatal nő (!) erre a stílusra, erre a kapcsolati mintára? "Kitől" akarják megmentni, amikor saját magától féltik őt...?

Egyelőre csak a saját megnyugtatásuk végett fontos minderről őszintén véleményt alkotniuk önmaguk, és lehetőleg egymás, mint szülőtársak számára. Azután pedig azért, mert ha ezáltal mélyebben megértik a lányuk részvételét és érzéseit ebben a helyzetben, akkor jobban fogják tudni őt segíteni akkor, amikor ő képes lesz azt elfogadni. Talán képesek lesznek a kiélesedő helyzetben konstruktívabban, nem a konfliktust elmélyítve reagálni.

Jogi értelemben a lányuk tehát immár nagykorú: önálló döntésekre jogosult és képes az életét illetően. Önöknek annyi lehetőségük van, hogy ha büntetőjogi kategóriákat kezd feszegetni a történet, lépjenek jogi eszközökkel - addig pedig tartsanak ki érzelmileg a lányuk mellett, és bízzanak abban, hogy nem volt hiábavaló az a sok-sok évnyi munka, amit a legjobb tudásuk szerint az ő nevelésébe fektettek. Bízzanak a lányuk saját belső tartásában, érzelmi bázisában - melyet talán ez a helyzet edz érettebbre, tesz próbára, formál úgy, hogy a későbbiekben boldog párkapcsolatot, életet tudjon a maga számára kialakítani.

Üdvözlettel

Benczné Simon Sarolta