Nemrég váltam el, a férjem a végén nagyon megalázóan viselkedett. Lehülyézett, kevesellte a fizetésem, szerinte nem takarítok rendesen, nem főzök jól, borzasztóan öltözködöm stb. Az önbizalmam nulla. Az egyik karácsony arról szólt, hogy egy este elfelejtettem neki kenyeret venni, mindenki előtt ezért panaszkodott. Nekem kellett volna lépnem, de nem tettem...

Most van egy új barátom, de gyanús nekem, hogy hasonló. Csak az jó, ahogy ő pakol be a kocsiba, például nem azt mondja, hogy szerintem vidd be éjszakára a ruhát, hanem ugye beviszed a ruhát - megfellebezhetetlenül. Ha nekem más véleményem van, az nem számít. Még elmondhatom, de folyton magyarázkodnom kell. Imád segíteni, de valahogy azt is kizárólagosan csinálja, csak az ő megoldása jó, és nekem követnem kell az utasításait utána is. Fizikailag egyik sem bánt. Félek, hogy ez a pasi ugyanolyan, mint a másik volt, nem akarok még egyszer csapdába kerülni.

Kedves Exfeleség!

Bizonyára Ön is hallotta már, hogy az emberek gyakran lépnek kétszer ugyanabba a folyóba. A képet pontosítva: hajlamosak vagyunk arra, hogy noha egy párkapcsolatunk kudarcot vall, idővel azt vesszük észre, hogy a következő kapcsolatunk hasonló forgatókönyv szerint játszódik.

Ennek persze számos oka lehet, ráadásul mivel párkapcsolatról beszélünk, két ember között létrejövő bonyolult kölcsönhatásokról beszélhetünk. Ez a mintázat minden embernél egyedi, és a lehető legpontosabb képet kell kapnunk az egyénekről és a kapcsolatról ahhoz, hogy megérthessük. A magam részéről úgy gondolom, hogy ha valaki minimális önbizalommal rendelkezik (például azért, mert korábban hagyta, hogy lerombolják), jó eséllyel létesít párkapcsolatot olyan emberrel, aki ezt megérzi és kihasználja. Ebből persze az következik, hogy a párkapcsolat nem két egyenrangú fél között köttetik. Hangsúlyozom: erről nem kizárólag az egyik vagy a másik fél tehet. Társasjáték, ha úgy tetszik, közös megegyezés. Ha bárki változtat, az a kapcsolatban is változást eredményez.

A tisztábban látás érdekében: nem csupán arról van szó, hogy „ez a pasi ugyanolyan, mint a másik volt”, hanem arról is, hogy Ön ugyanazt a szerepet játssza, mint a férjével.

Üdvözlettel:
Herceg Attila