Kisfiam 7 éves, saját környezetében nagyszájú, nyitott, érdeklődő. Az első osztály nagyon nehéz volt, az első félévben sírva ment be a suliba, ami a tanárnő elmondása szerint 10 percig tartott, utána egész nap vidám volt. Jégkorongozik, ugyanez a helyzet az edzéseken is! Az első 5-10 perc kell a feloldódásra, utána megy minden simán. Szerepelni nem akar egyáltalán, pedig ügyesen mondja otthon a verseket. Mit tegyek, hogy ez a szorongás feloldódjon benne?

Kedves Aggódó Anyuka!

Nem biztos, hogy nagyon kell ellene tenni valamit. Bár igaz, hogy ez a működés inkább kisebb életkorban, az óvodába való beszokásnál szokott jelentkezni, mégsem gondolom, hogy szélsőséges vagy problémás lenne. Nem derült ki, hogy korábban járt-e közsségbe, hogyan ment a beszokás. Elképzelhető, hogy kevesebb ilyen jellegű tapasztalata van, illetve hogy lassabban oldódik fel. Amit tehet: elhiszi róla, hogy jól fogja érezni magát, hogy sírás nélkül be tud menni. Ha otthon is pozitívan mesél az iskoláról, az edzésről, és az ellenállás is csak a helyszínen jelenik meg, akkor valószínűleg tényleg jól érzi magát, csak valamiért azt gondolja, hogy a nehéz elválást kell mutatnia. Ha látja Önön, hogy biztos benne, hogy boldogulni fog, illetve látja azt is, hogy jól és örömmel tölti Ön is a nélküle eltöltött időt, egyre kevésbé lesz szüksége a nehéz elválásra. A szereplés és a sok ember előtti versmondás, fellépés pedig nem mindenkinek a műfaja. A gyakorlás és a jó élmények, a bátorítás és az idő formálni tud rajta, de talán fotontosabb azt megtalálni, amit és ahol csinálni szeret, mint felkészíteni őt valamire, amit amúgy nem szeretne, és viszonylag elkerülhető. Így inkább az előbbire bátorítanám Önt is.

Üdvözlettel

Standovár Sára