14 éves koromban diagnosztizáltak nálam pánikbetegséget, amit kezeltek, akkor gyógyszert kaptam illetve terápiára jártam, és úgy nézett ki, hogy sikerult leküzdeni. Azonban 19 évesen
kaptam egy aurás migrénes rohamot, ami azzal jart, hogy lezsibbadt a kezem, nem tudtam kb. 15 percig beszélni. Ez a betegség ismét kihozta a pánikbetegséget, és olyan szinten elhatalmasodott rajtam, hogy napokig nem aludtam, nem ettem, kényszergondolatok gyötörtek. Elmentem orvoshoz, nyugtatót írt fel, de nem váltottam ki, mert nem akartam ilyen fiatalon nyugtatón élni, így inkabb elkezdtem orbáncfűteát inni, relaxálni és ismét sikerült leküzdenem. Évekig nem jött elő. Most 23 éves vagyok, és egy hete ismét volt egy ilyen migrénes rohamom,
és azóta ismét előjött a pánikbetegség. Attól félek, hogy mi lesz, ha nem tudok beszélni, hogy nem értem meg, hogy az emberek mit mondanak... Rettegek ettől. Úgy érzem, teljesen elidegenedtem a világtól. Egyébként párkapcsolatban élek, dolgozom is, de egyre nehezebben tudok koncentrálni ezektől a gondolatoktól. Én csak szeretném visszakapni a régi énemet és boldogan élni. Ezek a félelmek a pániktól lehetnek? Vagy más baj lehet?

Kedves Klaudia!

Örömmel olvastam, hogy ennyi sikerélménye van a pánikbetegség leküzdésében! A betegség alapvetően a félelemről szól, azaz hogy fél a roham lehetőségétől, annak megjelenésétől. Ha jól értettem, akkor maga a félelem is eltűnt, enyhült a nyugalmas időszakokban. Vagyis sikerült leküzdeni hosszú évekre! Nagy bátorságra is utal, hogy gyógyszer nélkül, terápiával, relaxációval tette ezt! Ezek mind olyan tapasztalatok és tudás, amit nem lehet elvenni Öntől. Így a most megjelent tünetekkel szemben is tudja használni. Ha az korábban bevált, akkor akár egy célorientált terapiát is érdemes elkezdeni. 

Mivel ez egy visszatérő tünet Önnél, így elképzelhető, hogy bizonyos elethelyzetekben, bizonyos konfliktusokban így fog reagálni a teste a későbbiekben is, ha érzelmileg túlterhelődik. Bár ez kicsit másfajta, mint a klasszikus pánik, de tulajdonképpen hasonlóan működik. Volt egy rossz élménye, amihez nagyon intenzív testi tünetek is kapcsolódtak, és azóta annak ismetlődésétől fél. Így itt is magával a félelemmel lenne érdemes foglalkozni. Először is talán ott lehetne elindulni, hogy elfogadja, hogy történik ilyen, és megfigyelni a tapasztalatait: elmúltak az ilyen időszakok, elmúlt a beszédzavar, képes volt felülemelkedni,képes kommunikálni más emberekkel. Ezekkel a tapasztalatokkal erejét veszíti a félelem. A relaxáció segíti a testi-lelki ellazulásban, akár az aktuális rosszullét alatt is. Továbbá megismerheti testi jelzéseit, és lelki jelzéseket is felfedezhet rajtuk keresztül. Ennek megértéséhez érdemes terápiában foglalkozni a kérdéssel. Keresse azt, hogy mit akar jelezni most, a mai énjének a teste a tüneteken keresztül.

Üdvözlettel

Standovár Sára