Kérdésem: mit tegyen egy aggódó szülő, ha egy 17 és fél éves fiúnak (még iskolába jár tanulnia kell/lene) van egy 21!! éves barátnője (már dolgozik), és a fiú folyamatosan együtt szeretne aludni a párjával!? Nagyon hosszú a történet, ezt nem szeretném itt leírni! Mi próbáljuk tiltani a folyamatos együttlétet, de nem tudom, hogy meddig mehetünk el, hogy se mi, se a gyerek ne sérüljön...!

Kedves Aggódó Szülő!

Nagyon nehéz, amikor tudni, látni véljük, hogy gyermekünk nem jó irányba halad, de már nem lehet tiltani. Amikor csak a „gyerek” józan eszére és a szerencsére tudunk hagyatkozni, és várni, amíg elszáll a köd. Mindemellett megjegyezném, hogy a legtöbb kamasz átesik ilyen - vagy ehhez hasonló - időszakon. Lehet, nem a párkapcsolat veszi el a figyelmét a tanulásról, egyéb kötelezettségekről, hanem más. A serdülőkor végével pedig a legtöbb esetben normalizálódik a helyzet, és egy rosszabb iskolai periódus sem marad javíthatatlanul az ember életében.

Bár ilyenkor nagyon nehéz az észérvekre hatni, javaslom, üljön le a család, és beszéljék át, hogy ki mit vár minimálisan a másiktól, és ebben az átmeneti időszakban próbálja magát mindenki ehhez tartani. Ilyen lehet például, hogy ha valamilyen teljesítménynél lejjebb nem romlanak a jegyek, elmehet esténként. Vagy: egy nap a hétvégén otthon legyen, segítsen, de másik nap elmehet. Ezek csak ötletek, fontos, hogy olyan szabályokat fogalmazzanak meg, amit be lehet tartani. Higgye el, ez a szerelem sem fog örökké tartani! Addig a minimum elvárást fogalmazzák meg a fiú felé, közösen kitalálva azt.

Üdvözlettel,

Kovács Réka