Hirdetés

Lelki roncs vagyok a húgom születése óta

Segítséget szeretnék kérni Önöktől a családommal kapcsolatban, mert már úgy érzem, nem bírom tovább. 17 éves fiú vagyok. Van egy nem túl jómódú családom, Budapest környékén élünk négyen: anyukám, apukám, húgom, aki 7 éves és én. Sajnos nagy valószínűséggel lelki roncs vagyok a húgom születése óta. Anyukám idegbeteg és ez ráterjedt a húgomra is. Soha nem ért rá nevelni őt, és a számítógépen meg a TV-n nevelkedett. Minden napunk veszekedéssel telik, amiből ordítozás és lelki gyilkolás válik. Mindennap sírva kelek és fekszem. Anyukám és húgom a megtestesült gonoszak. Nagyon utálnak engem és mindenhol keresztbe tesznek, ahol tudnak. Nem tudunk értelmesen beszélgetni. A húgom nagyon nincs megnevelve, azt csinálhat, amit akar, viszont engem burokban tartanak. Apukám nem tud segíteni, mert már őt is belül ,,meggyilkolták", nem dolgozik és nem is nagyon tud segíteni. Nagyon rossz itthon lakni. Mindennap megkapom a leordítást, hogy egy semmirekellő rohadék vagyok, és 18 éves koromig nem lehet semmim, se magántulajdonom, se életem.

A mai nap telt be a pohár, amikor is elhatároztam, hogy írok. Ma szünet volt, és kicsit beteg is voltam, erre próbáltam itthon pihenni. Egész nap ment az üvöltözés, mint ahogy az szokott menni már több éve. Nem akart tanulni a gyerek és ha megkérték, akkor elkezdett őrjöngeni több órát. Soha nem büntetik amúgy ezért, inkább megajándékozzák, hogy hagyja abba az ordítozást, de így se hagyja. Nagyon sokat tudnék még írni róla, de már idegileg kész vagyok, remegek és sírok. Van egy pár videóm még nyárról, ahol nagyon számítógépfüggő volt, a saját számítógépemen játszott naphosszakat, és ha elkértem a gépet egy kicsit is, akkor már ütött, vágott, ahol ért, az ajtót is rám törte.

Köszönöm, ha elolvasták és segítenek nekem.


Kedves Fiatalember!

Elérkezett az ideje, hogy kézbe vegye a saját sorsát. A családját nem az Ön dolga megmenteni, és amennyire segíthet rajtuk, arra sem képes, ha tönkremegy ebben a konfliktusos helyzetben. Minél előbb függetlenednie kell attól a családi légkörtől, amely ennyire felőrli Önt. Kár volna a balhék és az önsajnálat mázsás sziklái alatt kilapulnia!

Ha lehetséges, például kollégiumi elhelyezéssel próbálkozhatna első körben – ha nem kellene mindennap megtapasztalnia ezt a pusztító kommunikációs rendszert, biztos vagyok benne, hogy nemcsak Önben változnának a dolgok, hanem a családjára is jobb hatással tudna lenni. Ehhez, vagy az önállóság felé tett más lépésekhez érdemes lenne ismerős felnőtt segítségét kérnie! Nagynéni, nagybácsi, idősebb unokatestvér, akár nagyszülő, vagy egy kedves tanára támogathatná.

A területileg illetékes Család- és Gyermekjóléti Központban dolgozó szakemberek pedig segíthetnek feltérképezni a lehetőségeit, illetve a családi kapcsolatok rendezéséhez is támogatást tudnak nyújtani. Ebben az intézményben valószínűleg családterápiás, illetve gyermekpszichológusi ellátásban, nevelési tanácsadásban is térítésmentesen részesülhetnek. A Központba Ön is bármikor bemehet segítséget kérni.

Addig is: merítsen erőt abból, ami jó az életében. Barátok, iskola, sport, hobbik (a csajokról nem is szólva): hiszen egyre kevésbé a családjáról szól az élete, nem igaz…? Illetve: volt jó pár szép évük együtt, ha jól értem: a húga születéséig mintha harmonikusabb lett volna otthon a légkör. Ha a szülei képesek voltak Önnek szép gyermekkort teremteni, talán az sincs veszve, hogy újra helyreállhasson a családi béke.

Üdvözlettel

Simon Sarolta

2025-02

Éves előfizetés
Éves előfizetés
Következő szám megjelenése: 2025-08-21
Befizetési határidő: 2025-08-06
nap | óra | perc | mp
Kosár Előfizetek
Hirdetés
Hirdetés
Kiemelt partnereink