Az a gyanúm, hogy az a lány akivel randizgatok, valamilyen személyiségzavarban szenved, mit tegyek?
Hosszabban kifejtve a történetet, már pár hónapja találkozgatok egy lánnyal, nagyon szimpatikus már az első pillanattól kezdve, és szerintem ez fordítva is igaz, de mégsem sikerült továbblépnünk. Nagyon sok fura dolga van, amiket önmagukban elsőre tipikus női viselkedésnek véltem, de néha úgy érzem, hogy ez több annál.
A legfőbbek:
- Húszas évei közepén jár, de szinte megszállottan használja a Facebook Messengert, vagy 7-8 férfival chatel folyamatosan. Sokszor közös programot szervezünk, minden jól megy, egyszer csak nekiáll írni valakinek, és olyankor szinte hozzá se lehet szólni.
- Teljesen kiszámíthatatlan, megbeszélünk egy programot, aznap már mást akar csinálni, vagy simán lemondja. Aztán meg váratlanul bejelenti, hogy szeretne velem lenni.
- Sokszor nagyon jól elbeszélgetünk egy témáról, sokszor viszont össze-vissza csapong, rám nem is figyel, öt témába kezd bele egymás után.
- Ha iszik, folyamatosan flörtöl minden férfival, de nem adja magát oda senkinek csak úgy (eddig még nekem sem), aztán szinte sírva panaszkodik nekem, hogy ő nem akar ilyen lenni. De hogy nem tudja, hogy kell máshogy barátkozni.
- Sokszor kérdez olyat, hogy vajon van-e értelme az életnek, és hasonló dolgokat.
- Folyamatosan fél attól, hogy "utálni fogják őt", mellesleg sokszor a viselkedésével el is éri ezt néhány embernél.
- Gyakran szenved álmatlanságban.
- Sokszor van depressziós hangulatban.
- Elég sok apróbb fóbiája van, nagyon fél más mellett a kocsiban, fél a liftben, nem eszik más evőeszközével és nem iszik más poharából.
- Néha rettentően aranyosan viselkedik, néha viszont teljesen felszínes, elmondom neki valamilyen problémámat, ad rá valami patetikus választ, aztán már nem is foglalkoztatja a dolog.
- Folyamatosan mondja, hogy mennyire kedvel, de nem tudja, mit akar tőlem.
Már volt, amikor elhatároztam, hogy felhagyok a vele folytatott randizgatással, de akkor mindig ismét olyan jeleket ad, hogy fontos vagyok számára, és talán mégis többet akar tőlem.
Persze lehet, hogy, csak a saját sikertelenségem miatt gondolom ezt, de nekem úgy tűnik, mintha valamilyen személyiségzavarban szenvedne. Ha tényleg így van, mit kéne tennem? Mégsem mondhatom a szemébe, mert lehet, nincs igazam. Szívesen segítenék neki, nagyon kedvelem őt, elfogadnám őt akkor is, ha tudnám, hogy nem lesz problémamentes a kapcsolatunk, de
egyszerűen nem enged közelebb magához. Sajnos a viselkedésével meg csak olyan férfiakat vonz maga közelébe, akik kihasználják. Volt erre példa.
De lehet, hogy tényleg velem van a baj, és ő csak egy átlagos lány, aki hülyét csinál belőlem, viszont ismerek ilyen lányokat is, és ő szerintem nem ilyen.
Teljesen tanácstalan vagyok.