Kislányom  szeptemberben  lesz 2 éves. Júniusban megszületett a második  kislányunk. Érkezésének láthatóan örül, segít az  ellátásában, beszél hozzá a  maga kis nyelvén, simogatja, puszilgatja. De vannak  pillanatok, napok, amikor bemérged, csalódott, mert nem engedünk meg valamit, ràszólunk, hogy ne dobálja a játékát stb., és akkor a húgán vezeti le a feszültséget.  Megcsapkodja a fejét, bele akar rúgni! Tanácstalan  vagyok, hogy mivel hathatnék  rá, mert hiába a  határozott hangnem, hogy NEM, vagy hogy megfogom a kezét, a férjem olykor rácsap,
inkább  kinevet minket, mint szót fogadna! Tehetetlennek  és tanácstalannak  érzem magam, hogy nem tudok segíteni a frusztráltságán, s hogy a kisebbik lányomat nem tudom megvédeni.  Sokat foglalkozom vele, hiszen a pici többnyire alszik, akkor  van időm... de úgy látszik, kevés még mindig?!

Kedves Kata!

Természetes, hogy szeretné mindkét kislányának a legjobbat, védené, óvná őket. Ez az egyik legfontosabb, amit egy anya adhat, mégis bele kell törődni, hogy vannak dolgok, amiktől nem lehet megóvni őket.

Gondoljon csak bele, mi történne, ha a párja egyik nap hazaállítana egy másik nővel. Ugyanúgy szeretné, mint Önt, sőt, talán néha többet is foglalkozna vele. Sőt, ha ez nem lenne elég, el is várná, hogy Ön szeresse ezt a nőt. Ugye micsoda képtelenség! Mégis, valami hasonló történik, amikor testvére születik valakinek. A testvéri szeretet felül tud írni sok mindent, de amikor fáradt, feszült a nagytesó, akkor óhatatlanul előtörnek belőle a testvérféltékenység jelei. Ettől nem lehet őt megóvni. Nem lesz olyan, hogy eleget játszott vele, és akkor nem lesz dühös a testvérkéjére. Amit tehet, valóban az, hogy közös időt töltenek együtt, de ez nem fogja teljesen megszüntetni a problémát.

Emellett a testvér ütését, rúgását szigorúan tiltani kell. Nem azzal, hogy őt is megütjük, hiszen ezzel önmagunknak mondunk ellent: ne üsd a testvéredet, mert nem szabad, de közben őt megütjük. Akkor most szabad ütni, vagy nem? - teszi fel jogosan a kérdést a gyermek. Igen, sajnos addig, amíg nem lehet abban biztos, hogy nem bántja a nagyobb a kisebbet, mellettük kell lenni.

Kitartást ehhez az időszakhoz, ami, mint minden a fejlődés során, változni fog.

Üdvözlettel,

Kovács Réka