A kisfiam (első osztályos) tegnap játszás közben megpuszilt egy kisfiút. Elmesélte nekem, hogy játszottak, és elköszönésképpen megpuszilták egymást. A kisfiamnak elmagyaráztam, hogy inkább kézfogással oldják ezt meg a fiúk. Azt tudni kell, hogy a kisfiam nem egy puszilgatós típus, a játszótéri kis barátai régebben öleléssel közeledtek felé, azt sem nagyon szerette. Most ez az eset megrémített. A véleményére lenne szükségem, hogy ezt a szituációt hogy lehet helyesen kezelni? Beszélgettünk, már meséltem neki sok mindenről, és megbeszéltük, hogy mit illik és mit nem családon belül és kívül (szájra puszi nincs, ölelés, arcra puszi családtagoknak, fiúknál pacsi vagy kézfogás stb.) Aggodalmam, hogy a másik kisfiú anyukája nehogy szóva tegye ezt az egészet!

Kedves Anyuka!

Kisfia reakciója egy szívből jövő, természetes reakció. Azt, hogy mit illik, mit szokás, és ki, mikor, mit tehet, az adott társadalom, az adott család határozza meg, és ők tanítják meg, ők szocializálják. Így lehetséges az, hogy a férfi/fiú szerepbe az Önök családjában nem fér bele a puszi egy másik fiú felé. Eközben más közegekben ez teljesen elfogadott, és a barátság, érzelmi közelség kifejeződése. Mivel a gyerekek sokkal ösztönösebbek, sokkal nyíltabban és őszintébben fejezik ki érzéseiket, és ez könnyebben jelenik meg testi közelségben, érintésben, simogatásban, bújásban vagy pusziban, így kisfia reakciója is teljesen természetesnek és logikusnak mondható. Az iskolába kerüléssel, vagy inkább az életkor előrehaladtával egyre több olyan dolgot tanulnak meg a gyerekek, amit kívülről helyeznek rájuk, így ha azt szeretné, hogy fia ne ilyen módon fejezze ki jó érzését, közeledését, akkor természetesen el tudja neki mondani. De kisfia reakciójában nincsen olyan dolog, ami miatt erre felététlenül szükség lenne. Van, aki nehezebben veszi, ha közelednek hozzá, és ezt figyelembe kell venni. A másik fiúról nem derült ki, hogy mit szólt hozzá. A másik anyuka részéről a “szóvá tétel” ebben az esetben várható, hiszen gyermeke határait védi. De úgy vélem, hogy egy ekkora gyerek már meg tudja mondani, hogy ez zavarta-e, és meg tudja mondani az Ön fiának, hogy máskor ne tegye. 

Kérdéséből sokkal inkább érzem ki annak a félelmét, hogy vajon szexuális hovatartozásáról árulkodik-e ez az eset, és ahhoz vajon mit szólna a másik fiú, és anyukája. Ez az eset azonban nem jelez ilyesmit.

Üdvözlettel

Standovár Sára