Két gyermekem van. Egy kisfiú, aki idén decemberben tölti be a harmadik életévét, és egy kislányom, aki ez év márciusában született. Kisfiam mindig is nehezen viselte más kisgyermekek sírását, kiabálását. Sírva fakadt és egyszerre elment arról a helyről, ahol nála kisebb gyermek tartózkodott. Tavaly kiköltöztünk egy kis faluba, ahol igazán senkit nem ismertünk, így legtöbbet kisfiam velem és az édesapjával volt. Mióta megszületett a kislányunk, hétről hétre rosszabbul viseli kisfiam a jelenlétét. Nem erőszakoljuk rá, ugyanannyit próbálunk vele foglalkozni, de valami miatt kisfiam napról napra jobban sír a kishúga miatt. Kislányom sír, kacag vagy gőgicsél, ilyenkor kisfiam egyszerre sirva fakad, a fülére tapasztja a kezét és sírva kéri, hogy vagy őt vagy pedig a kishúgát vegyük fel. Ha csendben van a hugi, elnézi, ha nem látja keresi, de bármilyen hangot hallat, keservesen sír, egészen addig, míg a húga nem marad csendben. A kezét a fülére tapasztja akkor is, ha bármely hangosabb zajt hall, elmegy egy motor, fűnyíró stb. Nagyon tart a gyerekektől. Odamegy hozzá egy korabeli gyermek, felveteti magát és el akar onnét menni. Sajnos közösségbe nem nagyon tudjuk vinni. Idén még nem lesz ovis sem, sajnos még nem szobatiszta. Kérem, bármi megoldás, tanács nagyon jó lenne, hogy kisfiam könnyebben tudjon kapcsolatot teremteni. Segítségét előre is köszönöm.

Kedves Gabriella!

Azon gondolkozom, hogy vajon mennyire egy hangokkal kapcsolatos problémáról van szó, vagy esetleg komplexebb a helyzet. Gondolok itt arra, hogy más gyerekek közeledését sem viseli szívesen, függetlenül a zaj mértékétől. Illetve, ahogy Ön is írta, a kapcsolatteremtés a fő probléma. Vannak valóban nagyon érzékeny gyerekek, akik a külvilág ingereire, legyen az hang vagy fény, esetleg testi élmény, fokozottan reagálnak. Náluk sokat segíthet kicsi korban - minél előbb kezdik, annál nagyobb hatást lehet elérni - , a különböző szenzoros típusú terápiák. Érdeklődjön a háziorvosnál, a védőnőnél, hogy a közelükben milyen lehetőségek vannak.

Ezzel párhuzamosan érdemes lehet utánajárni, hogy a fenti tünetek hátterében van-e egy komplexebb folyamat, amit szintén időben elkezdve a fejlesztést, sokat lehet javítani. Ez is a helyi lehetőségektől függ, vannak kiváló alapítványok, akik három éven aluli gyermekek vizsgálatát, fejlesztését vállalják. Ez azért is fontos, mert ha fejlesztendő területek vannak, a fejlődésben úgynevezett ablakok vannak, és a fejlődési ablak lezárultával a változtatás esélye jóval lecsökken.

Sok sikert kívánok,

Kovács Réka