Páromról szeretnék kérdezni. Katona, százados. Kb. 1 éve lassan úgy érzem, depressziós lehet. De ő ezt nem ismeri be, nem hajlandó pszichológushoz menni, vagy bármit kezdeni a hangulatával. Letört, semmiben nem látja meg a jót, kiégettnek, kiüresedettnek érzi magát. Az ő szavait idézve "még az édesanyja iránt sem érez szeretetet." Ez engem megrémiszt, mert  életvidám, jókedvű, humoros, mindig a társaság középpontja volt. Most ezzel teljesen ellentétes. Sok stresszel jár a munkája, alig van itthon. Volt fél évet külföldi misszióban is, ahol egy beosztottja öngyilkos lett. A munkahelyi pszichológusban csak a kihívást látja, mi módon akaszthatná ki, sokkolhatja le, de bele ne lásson még véletlenül sem. Nem érzi otthon magát a saját otthonában. Engem totálisan ellök magától, egyre jobban fordul az interneten a korábbi női ismerősei felé. Ellenben, bár nagyon ritkán, vannak jó pillanatai, bújik, simogat, kedves velem, de ez egyre kevesebbszer fordul elő. Bárki bármit mond, igyekszik egy negatív mondattal agyoncsapni az egészet. Nem hajlandó sem elfogadni, hogy segítségre lenne szüksége, sem beismerni azt.
Mit tehetnék -akár a tudtán kívül is -, hogy javuljon a hangulata? Sportolni jár, már elkezdtem vele én is, igyekszem minden ötletéhez pozitívan hozzáállni és társa lenni benne. Hogyan tovább? Mit tanácsol? Köszönettel N.N.

Kedves N.N.!

Sajnos rossz hírem van: nem lehet senkinek a tudtán kívül segíteni. Még úgy sem, ha tud róla, hogy segítő kezet nyújtanak, de ő nem akarja azt elfogadni. Ezzel együtt a legnehezebb azt látni, hogy valaki, akit szeretünk, fontos nekünk, egyre rosszabb helyzetben van, amit nem értünk, nem tudunk hozzá kapcsolódni.

Amit ilyenkor a hozzátartozó tehet, hogy visszajelzi számára, hogy mit lát, hogy aggódik érte. Illetve, mivel a párja a munkája során pszichológussal kapcsolatot tart, előbb-utóbb kell legyen következménye ennek a problémának. Remélhetjük, hogy ha a hozzátartozóktól nem is fogad el visszajelzést, a szakember megfelelő irányba indítja el a gyógyulás folyamatát.

Ezzel együtt közel sem biztos, hogy depresszióról van szó a párja esetében. Azt szakember tudja eldönteni, hogy a tünetek hátterében mi áll, így a javulás is csak ennek fényében határozható meg.

Összességében tehát azt javaslom, egyértelműen jelezze felé, hogy hatalmas változásokat vesz rajta észre, aggódik érte, esetleg a kapcsolatukért is. Kérdezze meg tőle, hogy ő ebből mit vesz észre, mit gondol, ha így maradnak a dolgok, akkor mi várható a jövőben. És ehhez képest ő mit szeretne. Nem érdemes hátulról közelíteni, mert véget nem érő játszmák várhatóak.

Üdvözlettel,

Kovács Réka