Hétéves unokámnak nagyon sűrűn vannak kezelhetetlen dühkitörései. Viselkedését nem tudja kontrollálni. Az iskolában nagyon jó fiú, de máshol már nem. Jártak vele pszichológushoz, de nem hozott eredményt. A dühkitöréshez elegendő, hogy valami nem úgy történik, ahogy ő akarja. Ilyenkor az arca eltorzul és ordítani kezed, volt már többször is, hogy ilyenkor nekünk ugrott. Nagyon szeretjük őt, de már nem merünk vele elmenni sehová, mert félünk a reakcióitól. Segítségét kérném, hogy hova forduljunk?
Kezelhetetlen dühkitörések
Kedves Nagymama!
Családterapeuta szakemberrel való konzultációt javasolok.
A levele elolvasása után egyértelmű hiányérzetem támadt: próbáltam elképzelni ezt a kisiskolás fiúcskát, aki a tágabb szocializációs közegben, teljesítményhelyzetbe frissen csöppenve remekül helytáll, kortársaival és idegen tekintélyszemélyekkel alkalmazkodó - de a családban kezelhetetlen, kontrollálatlan, ordít, nekiugrik a felnőtt családtagoknak. Nem sikerült képet alkotnom róla, mert hiányoltam a kontextust: vajon mi előzi meg ezeket a kirobbanásokat? Félnek a reakcióitól. De mire reagál?! Milyen a családi miliő, a családi kapcsolatok, milyenek a nevelési elvek és szokások? Hogyan próbálják "kezelni" a dühkitöréseket, hogyan épül fel egy ilyen nehéz helyzet? Miben nyilvánul meg, hogy nagyon szeretik?
Az emberi kapcsolatok, közösségek sajátos rendszerek - minden mindennel, azaz mindenki mindenkivel összefügg. Sokszor egy adott viselkedés, vagy egy adott személy viselkedése nem önmagában probléma (eltekintve fejlődési rendellenességből adódó patológiás esetektől, de Önöknél szinte biztosan nem erről van szó), hanem rámutat egy olyan zavarra, aminek forrása a rendszerben máshol található (másvalaki viselkedésében, családra tett hatásában, vagy akár két másik ember közötti kapcsolatban). A gyerekek igen alkalmasak arra, hogy ilyen "tünethordozóvá" váljanak, mert érzékenyek, és intenzív belső fejlődésük miatt könnyebben kibillennek egyensúlyukból. Érdemes megkeresni, hogy családi szinten milyen közös változtatásokkal segíthetnének neki visszaállni - mindannyiuk nyugalma, és a gyermek egészséges fejlődése érdekében.
Üdvözlettel
Simon Sarolta
2025-02


Ezeket olvastad már?


