Én egy 13 éves lány vagyok, és van egy barátom, 28 éves. A kapcsolatunkat mindenki tiltja. Én nem tudok senkivel se beszélni, senki nem ért meg, akivel beszélek, az is vitatkozik velem. Csak ő van egyedül, aki mellettem van mindenben. A kapcsolatunk 2 hónapja tart. Szerinted mit tegyek?

Kedves Szilvi!

Valóban nagyon nehéz helyzet, amikor a szív és a józan ész nem ugyanazt mondja. Egyrészt érthető, hogy ha két fiatal szereti egymást, akkor mindent, ami a kapcsolatuk ellen szól, legyőzendő akadálynak élik meg. Gondoljon csak bele, hány klasszikus mű szól hasonló történetekről! Ha csak a Rómeó és Júliára gondolunk. De ott van a Micsoda Nő, és még sorolhatnám. Amikor a pár tagjairól nem sokan gondolnák, hogy boldogok lehetnének, az élet így vagy úgy, de mégis őket igazolja. Azonban próbáljunk meg a környezet fejével gondolkodni. Mit gondol, mi lehet a reakciók hátterében? Az Ön párja több, mint kétszer olyan idős, mint Ön. Ön még az általános iskolát sem fejezte be, ő már évek óta dolgozik. Ő lehet, hogy lassan családot akar, Ön még lehet, hogy biológiailag sem alkalmas rá. Arról nem is beszélve, ha szexuális kapcsolat lenne Önök között, tudomásom szerint a párja bűncselekményt követne el. Félretéve a pszichológus énemet, azt is hozzátenném, hogy nehéz elképzelni, hogy ennyire más korú, más életszakaszban lévő fiatal számára mi lehet vonzó a másikban.

Számos józan érv szól amellett, hogy ennek a kapcsolatnak lehetnek veszélyei. Természetes, hogy ezeket most Ön nem szívesen hallja meg, de aki felnőtt dolgokat csinál, az gondolkodjon és viselkedjen is úgy, mint egy felnőtt. Próbáljon meg több nézőpontból szemlélni egy helyzetet, akár magát a kapcsolatot is, akár mások észrevételeit is. Valószínű, hogy nem Ön ellen vannak, hanem Önért, és inkább aggódnak, mintsem ellenségesek akarnának lenni. Legyen ezekre a gondolatokra is füle!

Üdvözlettel,

Kovács Réka