Párommal lassan 10 hónapja vagyunk együtt. 4 hónapig éltünk együtt. Az elején minden nagyon jó volt, nagyon-nagyon szerelmesek voltunk és nagyon szerettük egymást.  Mindenben nagyon passzoltunk és nagyon jól működött közöttünk minden. Mindenki a környezetünkben a mi kapcsolatunkra vágyott, hogy neki is ilyen legyen. Azonban sajnos nekem van egy nagyon rossz tulajdonságom, hogy borzasztóan ragaszkodó vagyok és nagyon kötődöm hozzá. Nem adtam neki elég teret és időt. Emiatt sajnos eltávolodott tőlem és most különköltöztünk. Nagyon-nagyon szeretem és nem akarom elveszíteni. Abban szeretnék tanácsot kérni egyrészt, hogy magamban ezt a túlzott ragaszkodást hogyan győzzem le, hogy enyhüljön hosszú távra, illetve a második dolog: hogyan érjem el nála, hogy hiányozzak neki és újra szüksége legyen rám úgy, hogy jelenleg mindennap beszélünk általános dolgokról, hogy kivel mi történik? Tudom, ez azért hosszabb idő lesz de nekem most minden segít, csak újra minden rendben legyen, ez számít.

Kedves Anonymous!

Mély önismeretről tanúskodik, hogy felismerte, hogy saját ragaszkodása miatt fogyott el a levegő párja körül. Így ő nem is tehetett mást, mint hogy elmenekült, annak ellenére, hogy talán nem szűnt meg a szeretet, szerelem, csak nem volt élhető a helyzetük. Próbálja felidézni, milyen volt, amikor „fogva tartotta” párját. Feltehetőleg ez Öntől is sok energiát vont el. Nagyon kellett koncentrálnia, talán kutakodnia, ellenőriznie, és még így sem érezte biztonságban magát. Képzelje magát az ő helyzetébe. Nem mehet el kávézni a barátnőivel, vásárolni, tornázni, mert párja nem viseli el azokat a helyzeteket, amiket nem tud ellenőrizni.

Talán nem ez az első eset, amikor hasonló helyzetbe került. Nem tudott megbízni valakiben, aki talán rá is szolgált erre. Lehet, hogy gyermekkorában hasonló kapcsolatokat látott maga körül. Talán az ebben a kapcsolatban megjelenő bizalmatlansága valami korábbi élményből táplálkozik. Valami olyan terhet visz, mely nem múlik el attól, hogy szeretetteljes kapcsolatban él. Javaslom, hogy keressen meg egy pszichológust, aki segít megkeresni ezeknek az érzéseknek az eredetét, és segít feloldani. Lehet, hogy párja is örömmel fogadná, és lenne türelme megvárni, míg dolgozik a problémáin. Szakembert a MIPSZI oldalain is kereshet.

üdvözlettel

bárdos kata