Nagyon nehezen szántam rá magam, de szeretném megkérdezni, illetve sokat segítene egy hozzáértő véleménye, tanácsa, hogyan kezeljem az alábbi helyzetet. Fiam 4. osztályos, 10 éves. Barátságos, izgő-mozgó, aki nagyon szereti a művészetet, a zenét és a táncot. Az iskolájában, az osztályában nem érzi már egy ideje jól magát. A tanáraitól alig kap pozitív megerősítést, inkább rengeteg figyelmeztetés, beírás van az üzenőjében. Mindezek ellenére jeles tanuló, angolból és magatartásból van hármasa, de az is inkább a tanárral való meg nem értés miatt. Szó sincs arról, hogy védeném, de okkal hízott az elmúlt 2 évben 22 kg-ot. Emiatt is sok hátrány éri, már a tanár is tett megjegyzést a súlyára. Mivel az utóbbi időben számos kisebb baleset érte, illetve vérzékeny lett, egy időre a sporttal leálltunk, de családilag kirándulunk, igyekszünk az energiáit leföldelni. Az idén költözünk, ezért 5. osztálytól más iskolát keresünk. Az igazságtalanságokat nehezen tűri és összezavarodik, illetve beletörik. Mindezek ellenére nagyon várja az osztályával közös osztálykirándulást, és mindenféle dolgokat kitalál, hogy visz fényképezőt és mindenkit megörökít stb. Önzetlen, nem durva, nem agresszív gyerek. De az osztályfőnök feltételhez kötötte, hogy mehet-e egyáltalán (úgy vettem észre, hogy ez elég mélyen érintette): az ötlet jó, csak ezt így osztály előtt hangoztatni... hát szíven ütött! A lényeg: egy üres térképet nyomtatott a tanító néni, és ha jól viselkedik a fiam, akkor kiszínezhet egy várost, ha színes lesz, mehet, ha nem, akkor tudomásul kell vennie, hogy nem. A férjem ezzel egyetért... én anyából vagyok és fáj a szívem. Helyes ez? Nem sérül ebben/ettől is a fiam? Állandó para, hogy színezhet, nem? Szeretném kérdezni a véleményét!

Kedves Balintos!

Mielőtt a konkrét pedagógia módszerről írnék, pár szempontot kiemelnék levelével kapcsolatban. Először is, a fent említett súlygyarapodás nagyon hirtelen és gyors. Mindenképpen javaslom, hogy jelezzék a háziorvosnak, aki szükség szerint vizsgálatokat fog javasolni, mert elképzelhető, hogy szervi okok (is) állnak a háttérben.
Másodsorban leveléből nem derül ki, hogy a tanárok miért is figyelmeztetik a fiát, miért nem érzi magát jól, illetve, hogyan került a fia olyan helyzetbe, hogy feltételhez kötik a kirándulást. Azt gondolom, ezek olyan kérdések, amiket jó lenne tisztázni a pedagógusokkal. Konkrétan a térképről pedig azt mondanám, hogy bevett viselkedésterápiás eszköz, mely azon az elven alapszik, hogy a jó viselkedés közvetlenül jutalmazva van, és mivel látványos a cél, erős motivációt jelent. Amikor a cél valamilyen viselkedés elérése, gyakran nyúlunk hasonló eszközökhöz. Ilyen például a szobatisztaságra szoktatáskor a „száraz napok” után gyűjthető matrica, stb.  Természetesen az egyik kulcs, hogy magát a módszert jól kommunikáljuk, és ne különféle megbélyegzés alapját képezze.

Üdvözlettel,

Kovács Réka