Olyan problémával fordulok Önökhöz, hogy a 16 éves lányomat folyamatosan hazugságokon kapom, velünk és a barátaival szemben is. Ha kérdőre vonom, akkor a válasza annyi, hogy "jól van". Rengeteg olyan ismerőse van a közösségi oldalakon is, akikkel soha életében nem találkozott, és olyan dolgokat ír nekik a családról, amik nem valósak. Ez a probléma kb. 2 éve áll fenn, nem tudom, merre tudok megindulni, hogy valaki segítsen. Ha elveszem a telefonját, teljesen bekattan és agresszív lesz. Hova fordulhatok ezzel a problémával, hogy segítséget kapjak?

Kedves „Tanácstalan Anya"!

14 éves kor körül, a serdülőkor elején a gyerekek egy része szembefordul a szüleivel, családjával. Saját véleménye nem egyezik meg az Önökével, önálló elképzelései, vágyai vannak. Ekkor kezdődik el a folyamat, melynek során a serdülő megvizsgálja mindazokat a szabályokat, értékeket, hagyományokat, melyek egész addigi életében körülvették. A vizsgálat eredményeképp alakul ki a saját véleménye, saját énje a serdülőkor végére. Ha nagyon sok olyan dologgal szembesül, amiket nem tud elfogadni, akkor egyre távolabb kerül a szüleitől, egyre több lesz a szembeszállás, az ellentmondás, akár teljes szakítás is bekövetkezhet. Ezeket a folyamatokat nagyban befolyásolja a környezet, a kortárs csoport, az osztálytársak, barátok, és nem utolsósorban az internetes kapcsolatok.

A serdülőkorral véget ér a gyermek felhőtlen és teljes bizalmának korszaka, meglátja, hogy szülei nem mindentudók, ők is emberek, akik elkövetnek hibákat. A gyerek szemében ezek megbocsáthatatlannak tűnnek, mert szemükben eddig a szülő tökéletes volt. Becsapva érzi magát, egész gyerekkora megkérdőjeleződhet. Ebben a folyamatban a gyerek egyre többször kritizálja szüleit, családját, sokszor nem is alaptalanul. Ha nem sikerül beszélgetniük vele ezekről a kérdésekről, akkor a helyzet csak egyre rosszabb lesz. Most még csak virtuálisan, de hamarosan a valóságban is szakítás lehet a dolog vége.

A kritika, a szembenállás ugyanakkor kicsit túl is játszott. A serdülők időnként – ha ezt megtehetik – simán „átmennek” kisbabába, ölbe ülnek, gyöngédséget kérnek, amit 5 perc múlva egy odavágott gorombasággal tesznek semmissé. A serdülő fejlődése akkor lehet harmonikus, ha ezek a hirtelen váltások beleférnek a családi életbe, ha a gyerek gyengédséget kér, akkor megkapja anélkül, hogy számonkérnék viselt dolgait. Ha tudja váltogatni a kisbabát, aki volt, és a felnőttet, aki hamarosan lesz, akkor személyisége nem lesz merev, és nem érzi szükségét a hirtelen szakításnak. Levele szerint a helyzet nem új, már két éve tart, tehát már elég mély a szakadék Önök között. Érdemes segítséget kérni pszichológustól, mediátortól. Ez még akkor is segíthet, ha lánya nem hajlandó részt venni semmi közös dologban. Szakembert a MIPSZI oldalain is találhat.

üdvözlettel

bárdos kata