Férjem és én 9 éve vagyunk egy pár. Ez alatt az idő alatt 2 gyermekünk született. A nagy 5, a kicsi 2 éves. Férjemmel a kapcsolatunk bensőséges, közös érdeklődési körrel rendelkezünk, sok a közös programunk, elfoglaltságunk. Harmonikus, boldog a családi életünk, egyetlen területet leszámítva - és ez a terület a szexualitás. Már a kapcsolatunk elején is voltak a páromnak merevedési problémái és félelme attól, hogy nem tud teljesíteni az ágyban. Ez sokszor tényleg így is történt, de mi minden esetben meg tudtuk oldani a problémákat, tudtunk beszélni róla. Voltak izgalmas és kevésbé eredményes időszakok is a szexuális életünkben. Én úgy érzem, minden tőlem telhetőt megtettem, megalázó helyzetbe őt emiatt nem hoztam, nem
türelmetlenkedtem, megértő voltam, próbáltam oldani a feszültségét. Nem értem, hogy ennek ellenére miért vannak - sőt miért súlyosbodnak - a
félelmei. Odáig jutottunk, hogy nem képes szeretkezni, csak egyetlen pózban, sokszor abban sem képes befejezni, mert egyszerűen leereszt. Orális szexet sem képes fogadni, csak egy pózban, mert másként zsibbadni kezd a lába a kényelmetlenség miatt, pedig ugye... Egy fiatal, tevékeny, sportos, egészséges emberről beszélünk. Együttlétet soha nem kezdeményez, viszont sokszor visszautasítja az én kezdeményezéseimet. Legújabban azt mondja nekem, hogy perverzek a vágyaim, neki túl sok, amit kérek (pózok váltogatása, visszajelzés szex közben, játékszerek, orális szex). Hiába vettem neki eszközöket, szereket, amik megtartanák a merevedését és visszaadnák az önbizalmát is, ezeket mind visszautasítja. Kértem, menjen el orvoshoz, menjünk terápiára. Úgy veszem észre, hogy a témáról még beszélgetnie is nehezére esik. Kb 3 éve dolgogik új, felelősségteljes és sok stresszel járó pozícióban. Talán ez az oka? Én még mindig nagyon vonzónak találom őt, szenvedek a hiányától. Ha hihetek neki, ő is vonzónak talál engem. Az elmúlt egy évben nem szeretkeztünk összesen 10 alkalommal. Én emiatt megőrülök. Tönkteteszi, megmérgezi a kapcsolatunkat. Ami még érdekes lehet a probléma szempontjából, hogy férjem, saját bevallása szerint, nem érzi hiányát a szexnek, nem végez önkielégítést sem, eltűnt a vágya. Én így nem tudok együtt élni vele, de azt sem bírom elképzelni, hogy felrúgjam a családi életünket emiatt! Próbáltunk elutazni, gyerekeket lepasszolni... semmi eredménye nem volt. Kérem, segítsenek, adjanak tanácsot!

Kedves Hölgyem!

Egy kapcsolatban mindig intő jel, ha már az első időkben is baj van a szexszel. A tapasztalatok, élmények hiánya pótolható, a készségek a vágy alakul, fejlődik a kapcsolat során. Ha ez nem következik be, akkor spontán javulás nem nagyon várható. A stressz, a vezetői pozíció ronthatja a helyzetet, de sok esetben azért vág bele valaki ilyenbe, hogy saját maga előtt is elfedje a bajokat.

A legnagyobb baj talán az, hogy nagyon különbözik Önök között a vágy, az érdeklődés, a szenvedély és a kíváncsiság. Az alap-bajt tovább ronthatja ez a nagy különbség. Igaz, hogy párja már kezdetben sem lelkesedett az együttlétért, de a jelenlegi helyzet kialakulásában mindketten benne voltak. Ha ezt el tudja vállalni, akkor talán könnyebb férjét is rávenni a segítségkérésre. Amíg úgy érzi, hogy ő a felelős, ő a hibás, addig tartózkodni fog a próbálkozástól, kezdeményezéstől, ez az érzés rontja az önbizalmát, kerülni fogja az intim helyzeteket. Együtt tudnának segítséget kérni párterápiás vagy szexuálterápiás szakembertől.  A terápia során mindketten megmutathatják érzéseiket, félelmeiket, a terapeuta vigyáz arra, hogy eközben ne sérüljenek, ne bántsák egymást.

üdvözlettel

bárdos kata