Történetem röviden: 12 éve megismertem egy fiút, 15 évesen, egyidősek vagyunk. Azóta kisebb-nagyobb szünetekkel tartjuk a kapcsolatot, ő külföldre költözött egy időre, most jött haza. Három évvel ezelőtt is és jelenleg is két hónapja van köztünk testi kapcsolat, de párkapcsolatról nem esik szó köztünk. 15 évesen ő közeledett felém és szerelmet is vallott, de én megijedtem és visszautasítottam. Azóta olyan érzésem van, mintha csak kerülgetnénk egymást, ha közeledik, utána mindig elvicceli és ugyanígy én is. Más kapcsolataimban nem jellemző ez rám, tudok kommunikálni az érzéseimről, de vele szemben ez megszűnik, ugyanaz az ijedt, félénk 15 éves kislány vagyok, mint annak idején, pedig mindig azt éreztem, hogy számomra ő az igazi. Most mindketten egyedülállók vagyunk és úgy éreztem, elindult köztünk valami, de munka miatt ismét külföldre fog költözni, nagyjából két hónap múlva, és fogalmam sincs, mit tegyek. Nagyon félek attól is, hogy bolondot csinálok magamból, mert nem érez irántam semmit, és emiatt a barátságunk is elveszik - de attól is, hogy ismét elmegy, pedig 15 éve szeretem. Mit tegyek ebben a helyzetben?

Kedves Kérdező!

Egy szép gyerekszerelemből nehéz egy valódi felnőtt kapcsolatot kialakítani. Egymással szemben még mindig kamaszként viselkednek. Egyikük sem tud/mer egy felnőtt kapcsolatot kezdeményezni. Az érzelmek megvannak, de a rossz reflexek, gyermekes közeledés nem engedi, hogy elmélyüljön a kapcsolatuk. Legjobban talán a beszélgetés hiányzik. Szélesíteni, mélyíteni az egymásról alkotott képet, jobban megismerni egymást. Beengedni a másikat az életükbe, és nem csak vendégként, ahogy eddig.

A hosszú éveken át fennálló vonzalom talán kibírja az óvatos közeledést. Soha nem lehet előre tudni, hogy mi lesz egy kapcsolatból, még bármerre fordulhat. Lehet, hogy soha nem lesznek egy pár, és az is lehet, hogy mindketten csak egy szóra várnak. Érzékletesen jellemezte kapcsolatukat: kerülgetik egymást. Mindketten óvatosak, féltik az eddigieket, és nem tudják, hogy a másik akar-e többet. Ha nem akarja elveszíteni ezt a kapcsolatot, akkor lehet, hogy Önnek kell kezdeményezni valamilyen kitárulkozást, hiszen korábban Ön utasította vissza a fiút. Persze számítania kell arra, hogy közben sok év eltelt, és nem biztos, hogy ő érzelmileg ugyanott tart, mint amikor ő akart közelebb kerülni Önhöz.

Van tehát kockázata a közeledésnek, de az sem biztos, hogy ha semmit nem tesz, akkor minden úgy marad, ahogy eddig. Ha biztos a saját érzéseiben, akkor nem érdemes titkolóznia. A titok mindig felhívja magára a figyelmet, és ha nem is derül ki, megmérgezheti a hangulatot.

üdvözlettel

bárdos kata