Tisztelt Szakértő!
Fiam 10 éves, figyelemzavaros, nagyon érzékeny gyermek. A problémánk a következő: sajnos nagyon fél az egyedülléttől. Éjszaka nem tud egyedül aludni, a hétéves húgával alszik. Ha a kocsiban kellene maradnia a húgával 1-2 percre, amíg mondjuk tankolunk, teljesen bepánikol és ő is be akar jönni velünk. Nem tudja megmondani, hogy miért is fél egyedül maradni akár rövid ideig is, de már nagyon zavarja őt is a dolog. Sokat beszélgetünk vele, járt is többször pszichológushoz a figyelemzavara és a feszültség levezetése miatt, de ez a félelem nem akar elmúlni.
Mit tanácsol? Vigyük el specialistához? Hogy lehet leküzdeni ezt a félelmet? Válaszát előre is köszönöm!
Kedves Dia!
A leírtak alapján a fia szorongását szeparációs szorongásnak hívjuk. Jellemzően ez a típusú szorongás a korábbi életévekben jelentkezik. Ahogy Ön írta, szakembernél a figyelemzavar miatt jártak. A pszichológusok munkájának mindig van egy jól körülhatárolt célja, így talán ez a probléma nem került előtérbe. Érdemes lehet gyermek klinikai szakpszichológust felkeresni (a területileg illetékes nevelési tanácsadóban biztosan talál megfelelő szakembert), és kimondottan ezzel a problémával felkeresni. Nem biztos ugyanis, hogy a figyelemzavar és a leírt tünet kapcsolatban áll. A szakember a megfogalmazott probléma mentén fog vizsgálatokat végezni, teszteket felvenni, és így lehet kideríteni, hogy mi áll a tünet hátterében. Ugyanis a gyermek (és a felnőtt sem) tudja közvetlenül megfogalmazni, hogy miért szorong, ezért nevezzük szorongásnak, és nem félelemnek (aminek megnevezhető a tárgya) a jelenséget. Gyakran látjuk, hogy haláleset, veszteségek, a szülő vélt vagy valós lehetséges elvesztése áll a dolog hátterében. Természetesen az imént felsoroltakat csak tapasztalat alapján írtam, minden történet más, így elkerülhetetlen a személyes kivizsgálás.
Javaslom szakember megkeresését.
Üdvözlettel,
Kovács Réka