Gyermekem 26 hónapos, 1 hónapja jàr bölcsődébe. Làtszólag zökkenőmentesen beszokott, abszolút nem sírt, szívesen is jàr. Viszont durva-agresszív-verekedős a tàrsaival. A gondozónők szerint talàn így vezeti le a benne levő feszültséget és
elmúlik majd... én is abban bízom, hogy így lesz. De közben rettegek, hogy így marad és pszichológust kell keresnünk a dolog miatt. Különben kimondottan értelmes kisfiú, folyékonyan beszél. Sokat beszélgetünk a bölcsiről, de túl sokat nem akarom feszegetni a verekedés témàt, viszont szó nélkül sem mehetek el mellette. Mi a helyes szülői hozzààllàs ilyen esetben? Mikor kell szakember segítségét kérnünk? Köszönöm a vàlaszàt!

Kedves Lina!

Minden gyermeket kicsit máshogy érint az a helyzet, amikor először kell hosszabb időre elválni a szülőktől, az anyától. Ami közös, hogy egy változással, szorongással teli élethelyzet, hiszen amióta világ a világ, Ön ott volt számára. Teljesen természetes, hogy ennek a feszültségnek teret kell adni. 

Ebben a korban a jelen helyzetben történő reakció az, ami magára a viselkedésre nagy hatással van. Így tehát a nevelőnők reakciója nagyban befolyásolja, hogy a csoportban hogy fog a fia reagálni.  Ezzel együtt, ahogy megszokja a bölcsit, tapasztalja, hogy mindig megy érte, biztonságban érzi magát, a helyzet nagy valószínűséggel javulni fog. Addig javaslom, hogy keressenek minél több lehetőséget az együtt töltött időre, ölelgesse, amikor arra igénye van. Ez a figyelem szokta oldani a feszültséget. Emellett akkor érdemes beszélni a fiával a problémáról, amikor elhozza a bölcsiből, és a nevelőnő meséli, hogy mi történt aznap. A közös együttlétek során a gyermek számára véletlenszerű, a helyzethez nem passzoló témafelvetés bizonytalanságot, egyes gyerekekben szégyent is generálhat. Érdemes tehát bölcsi után, ha aznap történt valami, megkérdezni tőle, hogy miért csinálta. Elmondani, hogy ezt szerintünk sem szabad, és megerősíteni őt abban, hogy nehéz lehet neki a bölcsiben, biztosan hiányzik neki. Biztatni, hogy próbálja más módon levezetni a rossz érzését (pl. mutassa meg a macin, hogy mennyire dühös). Ez inkább nagyobb gyerekeknél működik, de fel lehet kínálni számára ezt a megoldást. Valóban, túl gyakran nem kell szóba hozni a témát, de amikor valami hangsúlyos dolog történik, érdemes róla beszélgetni. Szakemberhez akkor érdemes fordulni, ha egy-két hónapon belül nem látszik javulni a helyzet, vagy esetleg rosszabb lenne. 

Üdvözlettel,

Kovács Réka