Kedves Sarolta! Van egy 4 éves kislányom, akit mostanában nem tudom, hogy kezeljek. Pár hónapja olyan dührohamai vannak, ha valami nem úgy van, ahogy ő akarja, csapkod, dobálózik, visít. Mindenért fél órát kell neki könyörögni... (gyere vacsorázni, fürdeni, öltözni) Fél óra könyörgés után szoktam mondani,hogy jó akkor ma nincs fürdés akkor neki áll vísítani hogy akar fürdeni de nem jön... Hogy lehet ez kézben tartani???????

Kedves Édesanya!

Leveléből csak annyi vált világossá, hogy Ön nagyon kétségbeesett, indulatos, és tehetetlennek érzi magát gyermeke viselkedésének okát és szabályozását illetően. Mivel semmiféle információt nem osztott meg arról, hogy Ön és a kislánya milyen körülmények között élnek, milyen érzelmi, társas hatások érték és érik Önöket, az érdemi válaszadás igen nehéz.
Ebben az életkorban még a korábbiakhoz képest szélsőségesen intenzív indulatosság is "normális" lehet, kissé megkésve ugyan, de a személyiségfejlődés, az éntudat kialakulásának és megszilárdulásának fontos állomása: a dackorszak megjelenését mutathatja. A saját hatóerő megtapasztalása, próbálgatása elengedhetetlen ahhoz, hogy később érett autonómia alakulhasson ki. Azt javaslom, hogy gondolja végig a következő kérdéseket. Hogyan alakult a kettejük kapcsolata a kezdetektől fogva? Milyen temperamentumúnak ismerte meg őt eddig - mennyire volt szabályos napi ritmusa, mennyire megnyugtatható, hogyan tűri a változásokat, stb. Milyen családi környezetbe, érzelmi miliőbe érkezett a kislányuk újszülöttként? Milyen a gyermek kapcsolata az édesapjával? Van-e testvére - ha igen, hányadik ő a sorban? A tágabb közösségekbe hogyan illeszkedik be? (Jár-e már óvodába, ha igen, hogy alakult a beszoktatás). Történt-e valamilyen rendkívüli, megrázó esemény a közelmúltban (konfliktus,veszteség)? Mennyire képvisel Ön következetes nevelési stílust?
A válaszai mentén talán közelebb jut ahhoz, hogy megértse, mi okozhatja ezt a viselkedésváltozást. A gyermek igen finom "műszer", viselkedésével azonnal jelzi a belső lelki folyamatainak alakulását, de az őt körülvevő környezetre is érzékenyen reagál. A probléma jellegének megértésében,a helyzet nehézségeivel való megküzdésben gyermekpszichológussal való személyes konzultáció is sokat segíthet.

Üdvözlettel

Simon Sarolta