A kislányom 6 éves, és jó két éve tart nála, hogy szinte csak szerepjátékokat játszik. Főleg azt, hogy ő valamilyen kis állat. És akkor meg kell etetni, simogatni... Velem is, a többi gyerekkel is csak ezt szeretné játszani. Iskola előtt állunk, kicsit aggódom. Lehet, hogy vissza kellett volna tartani még?
Kedves „Bogbabi”!
Ez a játéktevékenység így önmagában nem akadálya annak, hogy iskolába menjen. De azt nem írta le, hogy milyen gyakran játszik ilyet, van-e olyan, hogy ez a játéktevékenység valami helyett kezdődik, elterelésképpen, mert nem szeretné azt csinálni, amit éppen a csoport többi tagja. Mert igazából csak akkor jelenthet ez gondot, ha még – az iskolába menve – nem alakult ki a feladattudata, és a feladatvégzés helyett is játszani szeretne.
Ha az óvodában csinálta a többiekkel a foglalkozásokon, amit kellett, és csak akkor kezdett ebbe a játékba, amikor már lement a foglalkozás és nem közben, akkor a játéka valamilyen érzelmi igényről szól, de képes szabályozni, hogy mikor kezdheti el.
Valamiért kialakult ez a játékforma, lehet valami kiváltó oka. Utána lehet járni akkor, ha zavaró mértéket ölt, de nem gondolom, hogy feltétlenül túl kellene értékelni, ha a gyermeke minden egyéb módon „működik”.
Üdvözlettel: Majoros Andrea