Tisztelt Pszichológusnő! Azzal a kérdéssel fordulnék Önhöz a segítségét kérve, hogy a kislányom most kezdte az iskolát, és nálunk nem beilleszkedési,hanem baráti kiközösítési problémák vannak! A kislányomról annyit tudnék mondani, hogy az óvodában az óvónénik "kis óvonéninek" hívták, mert segítőkész, kedves, de ugyanakkor nem csendes, határozott, magát megvédő
gyermek! Az óvónénik mindig kihangsúlyozták nekem, hogy szociálisan érzékeny gyermek! A problémánk az, hogy az oviban hármas barátságban volt a barátnőivel, de már akkor voltak veszekedések, mert az egyik lány mindig "húzta magával" a másikat, így persze az a harmadik személynek már rosszul esett, de aztán kibékültek stb. Az iskolában úgy akarták, hogy osztálytársak legyenek, ez így is lett, csak aztán a kislányomat kiközösítették, és azóta sír, hogy nem akar menni iskolába, pedig nagyon várta! A tanárnővel és a szülőkkel is beszéltem már, hogy segítsenek nekem,(nem igazán történt változás, egyik szünetben játszanak vele, a másikban nem), de ma reggel láttam, hogy az egyik lány oda akart menni a lányomhoz, a másik pedig mondta neki, ne menjen! A szívem szakadt meg, hogy egy kislánynak ezeket az érzéseket már ennyi idős korban meg kell tapasztalnia, tudom, milyen rossz ez, én is voltam hasonló helyzetben, és ezért sem akarom a kis lelkivilágában egyedül hagyni, illetve nem szeretném, hogy ez iskolaundorrá váljon benne! Ebben kérném az Ön segítségét, amit nagyon szépen köszönök előre is! Szép napot! Judit!